Régi ötlet valósult meg azzal, hogy Dömsödön szlovák világkupát rendeztünk Hubert István és Pinkert György szervezésével.

A zsüri: Hubert István, Harmath Andor és Meczner András volt.

A versenyt az egy héttel korábban rendezett Puszta Kupa mintájára rendeztük meg. Erre a versenyre már a Puszta Kupán lehetett nevezni. A hivatalos program szerint a verseny előtti délutánon, a dömsödi Müvelődési Központban volt a regisztrálás, ahol Hubert István fogadta a jelentkezőket.

Szombaton június 10-én 10 órakor kezdődött a verseny F1A vitorlázó kategóriában. A startidő 55 perc volt melyet 5 perc szünet követett amikor a versenyzők 3 starthellyel mentek tovább. Az első 6 startban az elérthető maximum 180” , míg a 7. startban 210 mp-t kellett repülni a modelleknek a maximum eléréséhez. A 4 start után 14-15 óráig ebédszünet volt.

Az időjárás igen jó volt. Az első startok idején még elviselhető volt a meleg. Gyenge szél, kevés felhő volt az égen. Az előzetes nevezők közül 52 versenyző végezte el az első startot és 42 repített maximumot, mely jelezte, hogy ismét nagy verseny előtt állunk. Sajnos a hosszú idejű “köröztetés” nem egyszer okozott feszültséget a starthelyeken! A második startban 39-en repítettek maximumot szinte a starthelyek felett.

A sok maximumot elért versenyző előre jelezte, hogy nagy feladat lesz a versenyt eldöntő “FLY-OFF” lebonyolítása a rendezőknek és bíróknak. zajlott le és estére 35 versenyző modellje repülte ki az 1290 mp-t és került a döntőbe. A sorsolás után 1845-kor volt az első döntő az elérhető 300 mp-ért. 6 versenyzőnek sikerült ezt teljesíteni köztük Vörös Jenőnek is. A következő döntő 1950-kor volt az elérhető maximum 420 mp. A döntőben a startidő 10 perc, így sok taktikázásra nincs lehetőség. Szinte mindenki a start kezdetét jelző kolomp hangja után felhúzta modelljét, “köröztetett” ill. figyelte az ellenfeleket, hogy ott van-e az emelés. A modell és gazdája összeszokottságán most is igen sok múlott, ki hogyan tudta kilőni, fellőni modelljét természetesen amit mindig szoktam mondani, hogy “jól és jókor kell startolni”, most is bebizonyosodott.

A 3. és a 4. startban 40 versenyző teljesítette a maximumot. Az egyórás ebédszünet után 15 órakor kezdődött az 5. start, melyben 49-en, a 6. fordulóban 39-en érték el a 180 mp-t. A 7.-ben az előirt 210 mp maximumot 43-an teljesítették. Összegezve 17 versenyző került a döntőbe. Az előzetes sorsolás után 1850-kor kezdődött “fly-off” tíz perc startidővel és 300 mp repülési maximummal. 4 versenyzőnek sikerült ezt a szintet teljesíteni, köztük ifj. Vörös Jenőnek is. Új sorsolás után 1950-kor indult a következő döntő melyben 420 mp volt az elérhető maximum. A modellek messzire repültek és a naplemente miatt még távcsővel is nehéz volt követni repülésüket. A pontos leszállást az erdősáv is zavarta ) mögötte is repült modell. ifj. Vörös Jenőnek megvédte a Puszta Kupán szerzett győzelmét, ismét első lett 1290+600 mp-el, második a luxenburgi Limberg René 1290+573 mp-el, harmadik az osztrák Holzleitner Rudolf 1290+504 mp-el.

Nehéz de sportszerű versenyt láthattunk. Már gyengén alkonyodott amikor a versenyzők modelljeikkel visszaérkeztek és következhetett az ünnepélyes eredményhirdetés illetve a verseny rövid értékelése.

Június 11-én az F1B gumimotoros és az F1C mechanikai motoros modellek versenyére került sor. A verseny a hivatalos kiírás szerint 10 órakor kezdődött, de külön (egymástól távoli) starthelyekről.

F1B: 10 ország 24 versenyzője jelentkezett az első startra. Az időjárás továbbra is igen jónak ígérkezett, bár a szél iránya startonként változott. A meleg volt az egyik ellenfél, de az igazi gond a sok leáramlás volt. A “gumis” modellek szinte kivétel nélkül csodásan repültek a 35 gramm gumi ellenére talán még magasabbra mentek és bizony a nagy emelkedési szög a legjobbaknál párosult a 45-50 mp motorjárati idővel. A modellek minden dicséretet megérdemelnek. Tervezni sem lehetne tökéletesebbet!

Az első startban 15, a 2.-ban 16, a 3.-ban 13, a 4.-ben 12 max. született. Az ebédidő után 15 órakor folytatódott a verseny. Az 5. startban már csak 9, a 6.-ban 11 versenyző modellje teljesítette a maximumot. A 7. startban a szél erősebb volt, de így is 12-en repültek 210 mp-es maximumot. Összegezve 2 versenyző került a döntőbe. Sorsolás után 1850-kor kezdődött a döntő 300 mp-ért. A 10 perces “FLY-OFF” elején startolt el az ukrán Stefan Stefanchuk, míg Krasznai József várt (sokat). A szél közben megerősödött a modellek messze az első erdő mögé ill. az erdőbe szálltak le. Stefan Stefanchuk modellje kirepülte a 300 mp-t és 1290+300 mp-el szerezte meg az első helyet. Krasznai József modellje 253 mp-t repült és elnyelte az erdő, így második lett. korban Evgeni ukrán versenyző 1275 mp-el harmadik.

Váradi Mihály már az első startban elvérzett 158 mp-el, leáramlás miatt. Tóth Károly légcsavarja nem csukódott be teljesen és emiatt a modell kikörözött a termikből a 6. startban.

F1C: 4 ország 8 versenyző (kevés induló)

Talán a Puszta Kupán sok minden sérült és emiatt kicsi volt a részvétel. Már többször tapasztaltuk, hogy a 5 másodperces motorjárat miatt még nehezebb lett ez a kategória! Az első startban csak 3 versenyző ért el maximumot, de például az 5.-ben senki sem! Ismét sok modell sérülését láthattuk , úgy a verseny előtt mint a verseny közben is. Sajnos!! Maczkó Oszkár modellje repült szépen és stabilan így megszerezte a győzelmet 1215 mp-el, Szécsényi János 1206 mp-el és Zsengellér Gábor 1123 mp előtt.

Megjegyzés: Ha mi 2002-ben itt Magyarországon Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni és azon jól szerepelni, akkor már most tenni kell érte, talán még nem késő.

Az F1B-F1C díjkiosztás egy kicsit elhúzódott, mert a modelleket messziről kellett visszahozni. (Zsengellér Gáborral csak hazafelé menet találkoztunk az erdőn túl, de kezében volt már a modellje és mondta, hogy Krasznai József gumis modelljét is tudják melyik fán van....)

A díjkiosztás után a verseny értékelése magyarul, szlovákul és angolul hangzott el.

Köszönet az együttműködésért a rendezőknek, külön köszönet a biroknak, segítőknek és nem utolsó sorban a hozzátartozóknak is.