A magyar modellezés története 

3. rész: 1971- 1983.
Összeállította: (1984-ben) † Prohászka György
Megjelent a „75 éves a Magyar modellezés” című könyvben.
(A könyv nem került kereskedelmi forgalomba.)
Az ábrákat Sütő István rajzolta.

Események évről évre (33. rész)

1982

A KISZ és az MHSZ közötti további jó munkakapcsolatok alapjait rakták le, amikor Fejti György, a KISZ KB első titkára és Kiss Lajos vezérőrnagy, szövetségünk főtitkára felújította az eddig is kitűnő együttműködési megállapodást, melynek értelmében a két szövetség fiataljai közös program alapján szerepelnek a nagy rendezvényeken. Ez év tavaszán búcsúztatták Frigyes Ernőt, minden idők legeredményesebb hazai kiválóságát, a szabadon repülő motoros kategóriában, aki bejelentette, hogy végérvényesen visszavonul az aktív versenyzéstől. Nagy célt tűz maga elé az a sportoló, aki ebben a kategóriában túl szeretné szárnyalni Frigyes Ernő két VB és egy EB egyéni győzelmi rekordját!

Az élsport területén dúló amatőr-profi vita nem érinti a több száz érmet nyert modellezők népes táborát. A mi legjobbjaink - szigorúan amatőr alapon - napi munkájuk teljesítése mellett érték és érik el ma is mind a magánéletben, mind a sportban a sokak által irigyelt eredményeket! Dr. Nyárády József, az MHSZ MÉV MK kitűnő TR mechanikusa a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. klinikájának jó nevű sebészorvosaként is köztiszteletnek örvendett. Amit viszont asszisztenciájával közösen áprilisban végrehajtott, az világviszonylatban is bravúrnak számít. Egy bányász baleset következtében elvesztett bal kezét Nyárády dr. tizenegy órás műtéttel visszavarrta! Ma már azt is tudjuk, hogy a visszavarrt kéz él és funkcionál! E nagy fontosságú és jelentőségű orvosi munka mellett Nyárády dr. ugyanúgy lejárt a klubba és pilótájával, Rátkai Tamással legújabb modelljüket építették, mert készültek az év nagy versenyeire. A hivatástudatnak és a sportszeretetnek valami egészen szép - és modellező körökben nem egyedi - példájával állunk itt szemben!

Modellezőéletünk alapjait a repülőmodellezők rakták le 1909-ben. Az autó- és hajómodellezők 1957-1958-ban lettek a szövetség elismert szakágai. Ez azt jelenti, hogy a vitorlás hajómodellezők 25. alkalommal szálltak vízre Dorogon az önjáró kategória versenyein, mely egyúttal lehetőség volt arra is, hogy csapatszinten elnyerjék a legjobbak a Felszabadulási Kupát. Győztesek: Danku Sándor, Pákozdy Mihály és Vönöczky András. E sokak által "szélmotoros" kategóriának nevezett versenyek legjobbjai - akárcsak az autómodellezők - negyedszázad alatt annyi érmet tettek le az asztalra, melyre nincs példa sporttörténelmünkben!

És ha már az autósokról van szó, ne feledjük: a nemrég "törvényerőre emelt" RC kategória izgalmasabbnál izgalmasabb kupaversenyekkel hívta fel magára a figyelmet Kaposvárott (itt Kovács Balázs "villogott"), Pécsett (ahol Mohai István volt "udvariatlan házigazda", hiszen győzött) és Budapesten, ahol a "kis" Gasparik mutatta be, hogy a legjobbak (és az utánpótlás is) jó úton haladnak a nemzetközi élmezőnyhöz felsorakozás útján. 1982-ben már rég nem igaz, hogy modellezősportunk főváros-centrikus lenne. Az igazi nagy versenyeket (az autósok MOM Kupája kivételével) régóta nem Budapesten rendezik. Tulajdonképpen megmagyarázhatatlan, hogy egy ilyen sikersportágnak, mint például a hajómodellezés, miért nincs egy bázisa kb. 100 x 100 méteres használható vízfelülettel hazánk központjában, noha egy-egy Naviga, vagy FSR verseny népszerűsége hatalmas! A Városligeti-tavon - amikor még a ligetben rendezték meg a BNV-t is - volt FSR bemutató. Több tízezren nézték a bemutató jellegű versenyt és az is a történethez tartozik, hogy a kíváncsiskodók közül sokan "kényszerfürdőt vettek", amikor a nagy buzdítás közben beestek a térdig érő vízbe. Azt ma már mindenki tudja, hogy a nagyvárosok közvetlen közelében nincs olyan elhagyott sík terep, ahol a szabadon repülő modellek részére versenyeket lehetne rendezni. Propaganda szempontból pedig nagy jelentőségű volna, ha az autók (RC és körpályás sebességi), a motoros hajók és repülők pályaversenyei számára a főváros belterületén egy modellező centrum létesülne!

A czestochowai, kijevi, magdeburgi világ- és Európa-bajnokságok több tízezres nézőszáma bizonyíték rá, hogy a modellező sport e látványos kategóriáinak nagy a vonzereje. Kevés költséggel és több társadalmi munkával (amit modellezőink vállalnának) például a Népligetben fel lehetne építeni egy ilyen modellező centrumot. Mily szép lenne, ha a centenáriumi évfordulón, amely már nincs messze a 75 évtől, egy ilyen modellező központról is beszámolhatnánk. Debrecenben minden igényt kielégítő, kitűnő felkészítő versenyt rendeztek a szocialista országok körrepülő modellezői részére. Nyolc ország kilenc csapata (a házigazdák indíthatnak B csapatot is) nagyon hangulatos és tanulságos versenyt vívott. Műrepülőink bizonyították, hogy feljövőben vannak. TR kategóriában többet vártunk legjobbjainktól, de ami a sebességi kategóriában történt, az örökké lidérces álom marad a szakvezetők számára. Senki sem hitte volna, hogy a Mult J., Szegedi S., Molnár J. összetételű csapatunkat megelőzi az A. Rachwal (régi kedves barátunk) vezette lengyel csapat. Pedig ez történt... Maradt a régi vigasz - igaz a művészvilágból ered, de a körpályás sebességi kategória is művészet -, ha nem sikerül a főpróba, csak kitűnő lehet az előadás! A legjobb magyar Mult József volt 267 km/ó-val. Autósaink az újjávarázsolt pécsi körpályán találkoztak. A sebességi kategória országos bajnokságának külön rangot adott, hogy szinte csak napok választották el az ugyanezen a pályán megrendezendő Európa-bajnokságtól. Még harcolni lehetett, hiszen egy-két hely kiadó volt a csapatban. Győztesek Örkényi Viktor, Szüts László, ifj. Ruzsa József és Bogdán Endre. RC kategóriában pedig Mohai István és Szénősi Ernő állhatott a bajnoki dobogó legfelső fokára. A "szétdarabolt" OB-k eredménye, hogy az önjáró hajók bajnokságát az EVIG Kupára építve rendezték, és nagy meglepetésre Vitéz Csaba mellett az ifjúsági korú Bottlik Éva lett az első. Az eredmények ismeretében sajgott a szakemberek és a kategóriát féltő, szerető szakemberek szíve. Propaganda jellegű bemutatókon - ott, ahol víz is van - nélkülözhetetlenek a csodálatos önjáró hajók. Még akkor is, ha nemzetközi szinten az RC változat kezd előtérbe kerülni. A magyar modellezőknek sokáig a kézügyességük hozta meg a jogosan áhított babért, és nem a drágán megvásárolt technika. Az önjáró hajómodellezők nélkül egy nagyon élénk színfolttal lenne szegényebb a magyar modellezés szivárvány színű palettája. A szabadon repülő modellezők Szegeden randevúztak. A repülőtéren az ifi Batka Mihály, valamint Szvacsek Ferenc, Váradi Mihály és Kiss Péter győzött. A körpályán - ítéletidőben - Szegedi Sándor győzött 275,8 km/órás, biztató idővel a közelgő VB előtt, mögötte Mult József (272 km/ó) és Molnár József (266 km/ó) következett. Akárhogy is nézzük, eredményük meghaladja az áhított 810 km/ó-s csapat-összidőt. (Talán felesleges is mondani, hogy már mindenki a VB-re gondolt). A körpálya további két bajnoka: Masznyik Gábor és a Balogh József-Dórónt Vilmos duó. Az RC vitorlás hajók a Balatonon küzdöttek három kategóriában az OB győzelmekért, ahol Biri Péter duplázott és mellé Fejes János zárkózott fel. A Mecsek alján, a körpályás sebességi autómodellezők XXXI. Európa-bajnokságán nyolc ország lobogója lengett. A mieinket segítette (vagy nyomasztotta?) a hazai pálya előnye. Az egy pillanatig sem volt vitás, hogy az 1,5 és az 5 ccm-es kategóriában van keresnivalónk, a másik két kategória legjobbjai egy esetleges csapatsikerben reménykedhetnek.

Aztán minden úgy történt, mint a mesében. Szepes Attila az elsők között állt starthoz és 220 km/ó-s eredményével sokkolta az egész mezőnyt, élükön a bolgár világrekorderrel, A. Mladenovval. És ahogy a nagykönyvben meg van írva, amíg mindenki idegeskedett, addig Szepes Attila többször megkérdőjelezett, szuper rövidlöketű motorral felszerelt kocsija elment, és senki nem akart hinni a fülének és a szemének a kategória új világcsúcsa 231,719 km/ó! Közben Szüts László "szép csendben" felzárkózott az ezüstérmes helyre, ami a csapateredmény szempontjából igen fontos volt! Az 5 ccm-eseknél id. Ruzsa József élete nagy alakítása következett. 264,5 km/ó-val "vihariramban" az élre állt, és bárki, bármely irányból próbálta ostromolni eredményét, kudarcra volt ítélve. Ruzsa József és Szepes Attila győzelme (ne feledkezzünk meg Örkényi Viktorról és Szüts Lászlóról sem!) ezúton is bizonyította, hogy a magyar modellezők világviszonylatban is kitűnő motorkonstruktőrök. Saját tervezésű és gyártású "miniatűr erőgépeik" a példái, hogy a tudatos és alapos elméleti, valamint gyakorlati munka előbb-utóbb sikert arat! Eredményükkel méltó folytatói a nagy autós elődök munkájának. Ez eredmények alapján jönnie kellett - és jött is - a hőn áhított csapatsiker. Régi tapasztalat: ha megy a "húzó embereknek", a csapat többi tagja is felülmúlja önmagát.

Szép és felejthetetlen autós Európa-bajnokságnak lehetett szemtanúja, aki megtekintette ezt a ragyogóan megrendezett versenyt, ami pécsi sportbarátainkat dicséri! Az EB-t követően rendezték meg - immár XX. alkalommal! - a MOM Kupát, ahol a nagy nemzetközi mezőny nem egy tagjának adott revans-lehetőségeket az újdonsült bajnoki négyes.

Les Andelys (Franciaország) adott otthont az FSR hajók világbajnokságának. Háromfős csapatunk kitett magáért! Kiss István a 6,5 ccm-esek kétórás világbajnoki futamában másodikként végzett, és egyúttal megnyerte FSR hajósaink első világbajnoki érmét! Ugyanitt Sólyom István a 15 ccm-esek között az előkelő ötödik, míg Kudlik Vilmos 3,5 ccm-ben (70 hajó között) a tizenhetedik helyen végzett. FSR hajósaink VB eredményének jogosan tapsoltunk. A motoros hajómodellezők országos bajnokságán - Szegeden - Kudlik Vilmos, Ábrahám József, Ábrahám Gábor érte el a legjobb eredményt. Az FSR versenyzők közül Szabó Tibor, Kiss István és Szénősi Ernő győzött.

A svédországi Oxelösund kis város, de örökre bevonult a magyar modellező sport történelemkönyvébe, annak is a legfényesebben csillogó aranylapjaira. A körrepülő sebességi kategória hosszú esztendőkön keresztül magyar szám volt a világversenyeken. (Erről az előző oldalakon már írtunk.) Majd úgy tűnt, hogy a hajdan volt nagyokat senki nem tudja követni, az ő eredményükkel lépést tartani egyszerűen lehetetlen. Csakhogy ami más sportágban sajnos nem jellemző, a mi nagy "öregjeink" dr. Beck Rezső, Krizsma Gyula és Tóth Imre megtették, átadták tapasztalataikat a lelkes gyulai gárdának, Mult Józsefnek és Szegedi Sándornak. Egy speed csapat azonban három főből áll. Gyulán tudták, aki keres, az talál. Így fedezték fel Molnár Józsefet. Ők hárman kemény nyolc-tíz éves munkával kifordították sarkaiból a körpályás sebességi repülőmodellezők világát! Ilyen még nem volt, hogy egy világbajnokság eredményhirdetésekor mindhárom árbocra ugyanannak a nemzetnek a lobogóját kelljen felhúzni. A rendezők két zászlóról még csak gondoskodtak, de háromról... ? A szegény oxelösundiak - a mi legnagyobb örömünkre - futottak is egy-két kört, amíg nagy hirtelenjében szereztek egy harmadik magyar zászlót is. Az történt ugyanis, hogy Szegedi Sándor 275,4 km/ó-val győzött, Mult József (272,3) és Molnár József (271,9) előtt. Csapatban kereken 40 km-rel előzték meg a dobogó második fokára felálló Kínai NK csapatát.

A három gyulai "vitéz" hőstette felejthetetlen marad az egyetemes modellező sport történelmében. Méltó utódai ők a hajdan volt legjobbjainknak! Azok számára, akik követni szeretnék a Szegedi - Mult - Molnár hármast, eláruljuk "féltve őrzött és szigorúan titkos" receptjüket. Egy VB előtt készült riportban - egymástól függetlenül - azt vallották céljukról: "csapatban helyezettek szeretnénk lenni. Tervünk a 810 km/ó átlag, és aztán majd meglátjuk. . ." Az sem titok, hogy Szegedi Sándor ebédidőben dugattyút csiszol és Mult József éjszakákat számol. De az ifi Molnár József is lemondott egy-két diszkóról, mert dolgozni kellett a klubban... Nos, meghallgatni az elődök jó tanácsait, dolgozni a leírtak szerint, jól sáfárkodni a környezet, a bázis adta erkölcsi és anyagi támogatással, élvezni a család egyetértő támogatását - ez minden, ez a csodarecept!

A zárttéri repülőmodellezők országos bajnokságán ezúttal is Egri Antal győzött Orsovai Dezső és dr. Reé András előtt, az immár hagyományosan Debrecenben megrendezett versenyen.

Az RC vitorlázórepülők országos bajnokságát Kecskeméten rendezték, ahol Horváth János győzött.

Az RC műrepülők versenyének Pécs repülőtere adott otthont, győzött Mohai István.

A szabadonrepülő modellek Európa-bajnokságát az NSZK-ban rendezték, ahová csak mechanikus csapatunkat neveztük. Egy nagyon kemény verseny után a tizedik startban (!) esett ki Meczner András, míg az újonc Napköri György nyolc starttal is csak a huszonkettedik helyig jutott. Vajon mit kell tudni lassan ebben a kategóriában ahhoz, hogy valaki stabil reményeket táplálhasson magában egy dobogós helyezést illetően?

A magyar modellezőélet sikerekben gazdag elmúlt 75 esztendejének folytatását alapjaiban határozza meg az utánpótlás nevelése. Azt is látnunk, tudnunk kell, hogy a modellezés nemcsak sport, hanem, miként jelmondatunk is kijelenti: "A modellezés nevel, tanít, szórakoztat!" Ennek szellemében kell megnyerni az ifjúságot, amely fogékonyabb a technika iránt, mint bármikor ezelőtt. Azt is érezni kell, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség szakágai közül a modellezés az, amelyben a legfiatalabb korban ismerkedik meg az ifjúság a technikai sporttal, és ezen belül a szövetség életével! E tény megkülönböztetett felelősséget ró a szakkörvezetőkre, a klubtitkárokra és a szakág vezetőire. A technika tantárgy keretében, az V. osztályokban, évi húsz óra keretében nyílik lehetőség - az oktatásügyi szervekkel egyetértésben - a modellezés tantárgyszerű oktatására. Az iskolai szakkörökben - önkéntes alapon - idáig is több százezer fiatal ismerkedett meg a modellezéssel. Az új oktatási feltételek között számuk - minden bizonnyal - növekedni fog. Túl azon, hogy ez a szakág számára egészséges utánpótlásbázist biztosít, azt is jelenti, hogy gondoskodni kell a pedagógiai célokat szolgáló félkész modellekről, építődobozokról, autó-, hajó- és repülőmodellek vonatkozásában egyaránt.

Erre a szövetségünk illetékes vezetői és a MOKI szakemberei idáig is nagy gondot fordítottak. Ahhoz, hogy a technika tárgy keretében oktatásra kerülő modellezés még sikeresebb legyen, egyrészt szükség van kiváló sporteredményekre (az ifjúságot vonzzák a jeles sportoló példaképek!), másrészt biztosítani kell azt az anyagi hátteret, (szerszám, építőanyag, tanerő), amely alapját képezi a jövő eredményeinek.