|
Az Igaz Szó című hetilap 1948. márciusában különkiadásban számolt
be az ünnepi eseményről: "A magyar demokrácia ünnepnapja volt
a Magyar Szabadságharcos Szövetség alakulása." Az MSZHSZ a
harcos demokratikus erők összefogását jelentette a konszolidációt
követő esztendőben. Célként határozták meg: "A szövetség tagjainak
szabadságharcos szellemét művelni, testét edzeni, közöttük a népi
kultúrát terjeszteni, hogy alkalmassá váljanak azokra a feladatokra,
amelyeket a népi demokrácia továbbfejlesztése és védelme tőlünk
megkövetel."
1948. február 29. óta eltelt harminc esztendő. A sikeres munkát
mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1977-1978-ban a modellező szakágban
70 ezer általános iskolás fiatal ismerkedett meg szakköri szinten
e szép technikai sportág alapjaival, és a 207 modellező klubban
6820 fő dolgozott eredményesen. A minőségi sport eredményeit is
értékelték a három évtizedes évfordulón. A harminc esztendő során
modellező sportolóink világ- és Európa-bajnokságokon, jelentős nemzetközi
versenyeken 119 arany-, 121 ezüst- és 128 bronzérmet nyertek. A
központi díszünnepséget a magyar munkásmozgalom fellegvárában, Csepelen
tartották. A magas rangú vendégek jelenlétében Czinege Lajos vezérezredes
(ma hadseregtábornok), honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet.
Méltatta a megtett utat, és az elért eredmények elismeréseként átadta
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetését, a Vörös Csillag
Érdemrendet.
Az ünnepi hangulatban is már 1979 tavaszára gondoltunk. Egy párját
ritkító repülőút közelgő, hatvan esztendős évfordulóját kívánták
a magyar modellezők - az MHSZ OK Repülőfőnökségével karöltve - méltóképpen
megünnepelni.
1919 áprilisában a Magyar Tanácsköztársaság kül- és belpolitikai
helyzete indokolttá tette, hogy megbízottja a Szovjetunióba utazzon,
és Leninnel tanácskozzon. Az akkori körülmények között - frontvonalon
keresztül - ez megoldhatatlan feladatnak látszott. Ám Szamuely Tibor
népbiztos, Dobos István pilótával egy BRANDENBURG C - l típusú,
jól előkészített repülőgéppel vállalta a mai körülmények között
is nem mindennaposnak nevezhető utat, melyet sikerrel teljesítettek!
E halhatatlan teljesítményre emlékezve döntöttek úgy a magyar modellezőélet
vezetői, hogy az eredeti tervrajz közzététele után országos modellépítő
versenyt hirdetnek, valamint ugyanezt a modellt megépítik 1 : 10
arányban RC repülő változatban, és az első leszállás helyétől (Kijevtől)
Budapestig végigrepülik az utat egy emléktúra keretében. A vállalkozáshoz
azonnal felajánlotta segítségét szovjet testvérszervezetünk, a DOSZAAF
elnöksége.
Valamennyi megyénkben, rangos klubjainkban épültek a BRANDENBURG
C-1 makettjei, és önként vállalás alatt Győrött és Pécsett - Mohai
István és Pintér József irányításával - gőzerővel dolgoztak a két
repülőképes változaton is. Külön figyelemreméltó erénye volt a kísérletnek,
hogy egy MOKI RC-10-es motortípust kívántak erőforrásul felhasználni.
Az útvonal "megálmodásakor" - elsősorban időrendi, majd
technikai okokból - úgy döntött a kijelölt szervezőbizottság: Budapesttől
Kijevig egy AN-2 fedélzetén repül a modell, több bemutatót követően
ugyanilyen útvonalon jön vissza Nyíregyházáig (Szamuely Tibor szülővárosáig),
és innen "lábon", azaz levegőben teszi meg az utat Budapestig,
pontosabban a Hősök teréig!
Azt talán felesleges is bizonygatni, hogy e világviszonylatban is
példátlan méretűnek tűnő terv megvalósításában sokan kételkedtek.
Az igaz, hogy repültek már modellel ennél nagyobb távolságot is
- például az USA keleti és nyugati partja között -, de azt a modellt
kifejezetten a feladatra tervezték. A mieinknek pedig adva volt
egy duplafedelű (hatvan esztendős) eredeti repülőgép tervrajza...
Az összevont hajós országos bajnokságot Veszprém megyében, Ajkán
rendezték. Erre az OB-ra két okból voltunk kíváncsiak: egyrészt
Ajkán még nem volt ilyen nagyszabású verseny, másrészt itt debütált
a motoros számokban a 80 dB.
A város főterén felsorakozott 19 megye és a főváros csapata. A versenyzők
innen zárt sorokban vonultak fel a csónakázótóig, miközben a város
apraja-nagyja integetett a zenekarral vonuló sportolók menetének.
A vitorlások megszenvedtek egy kicsit a hínáros vízben, de ennek
ellenére - elsősorban propagandisztikus szempontból - felejthetetlen
verseny volt ez az ajkai. Az OB győztesei: Zsenák Csaba, Kudlik
Vilmos,
Vári László, Kiss Miklós, Pajor József, Sólyom István, Sasvári János,
Ábrahám Gábor, Ábrahám József, Vönöczky András, Vitéz Csaba, Bottlik
Endre, Tóth István, Mihály László és Horváth István. Az ajkai hínártól
függetlenül nagyon bíztunk vitorláshajó modellezőinkben, hiszen
ebben az esztendőben rendezték az első világbajnokságot Olaszországban,
Milánóban. Csapatunk (Danku Sándor, Kalkó Ede, Nádaskay Péter, Vönöczky
András felnőtt, Dusa András, Kunvári Sándor ifi, Fejes János, Tóth
István RC) Gara László vezetésével utazott a nagy viadalra. Az eredmények:
két arany-, két ezüst- és egy bronzérem!
D-10 seniorban első Danku Sándor, ugyanitt ifiben győzött Dusa András.
Az ezüstérmek számát gyarapította Vönöczky András és Kunvári Sándor.
Danku Sándor élete nagy versenye volt ez a világbajnokság, hiszen
az arany mellé egy nagyon szépen csillogó bronzéremmel is gazdagította
medálgyűjteményét.
A repülőmodellek országos bajnokságát (ez volt csak az igazán összevont
verseny!) a XI. Mecsek Kupával karöltve rendezték Pécsett. Egy szó
mint száz ez is egy felejthetetlen megmozdulása volt a magyar modellezőéletnek.
A PMSC stadionjában tartott megnyitó és bemutató után a körpályán,
valamint a pogányi repülőtéren szálltak harcba legjobbjaink a bajnoki
érmekért. Akiknek sikerült az elsők között is az élen végezni: Molnár
József, Vellai Tibor, Balogh József-Dórónt Vilmos, ifj. Zimmermann
Károly, Bodri János, Szeri András, Meczner András, Stefel Győző
és Vörös Endre.
A pécsiek ebben az esztendőben is kitettek magukért. Otthont adtak
az autós OB-nak is, melyen 43 kocsi indult. Győzött Szepes Attila,
Szüts László, ifj. Ruzsa József és Bogdán Endre. A svédországi Gávlében
megrendezett Európa-bajnokságon viszont a csapat (Örkényi Viktor,
ifj. Ruzsa József és Szepes Attila) nem tündökölt. A legeredményesebb
Örkényi Viktor volt az 1,5 ccm-ben: 200 km/ó-val a hetedik lett.
Mindezek ellenére az autósokat szerető szakértők eskü alatt vallották,
kimászunk a "gödörből" és lesz ez még jobb is!
Ez alkalommal is az optimistáknak lett igazuk. A zárttériseink legrangosabb
hazai versenyének ezúttal is Debrecen adott otthont, ahol Egri Antal
megvédte bajnoki címét.
Az 1978. évi szabadon repülő EB színhelye Ansbach-Herrieden (NSZK)
volt. Dr. Reé András vezetésével Maczkó Oszkár, Meczner András,
Szécsényi János összetételű csapatunk utazott a kontinens legjobbjainak
találkozójára. A versenyen uralkodó időjárásra jellemző, hogy még
a győztes sem ért el totál eredményt...
llyen körülmények között nagy szeretettel fogadtuk ezüstérmes csapatunkat
és külön Maczkó Oszkárt, aki harmadikként állhatott fel az egyéni
verseny végén a dobogóra. Eredményük egyúttal azt is bizonyította,
hogy immáron sok esztendeje a szabadon repülő mechanikus versenyzőink
azok, akikre a repülőmodellezés alapkategóriájában számíthat szakvezetésünk!
A körpályás sebességi autómodellezés olyan kategória, melyhez a
kitűnő autókon és versenyzőkön kívül minőségileg kifogástalan pálya
is szükségeltetik. Egy ilyen betongyűrű megépítése és állandó karbantartása
nem is kis feladat még a mai technikai viszonyok közepette sem.
A budaörsi pályát az MHSZ Budapesti Vezetősége és az HSZ MOM felújította,
és a XVI. MOM Kupa nemzetközi versenyen birtokukba is vették a versenyzők.
Noha a mieink közül csak Örkényi Viktor állhatott a dobogó legfelső
fokára, mégis megnyertük a csapatversenyt. (A történelmi hűség kedvéért
írjuk ide, hogy a szovjetek nem indultak ezen a versenyen.)
A legeredményesebb modellezőket ez évben is fogadták az OTSH-ban,
és a jutalmak átadását követő baráti beszélgetésen örömmel nyugtázták,
hogy egymás után érkeznek be az MHSZ OK-ba a BRANDENBURG C-1 repülő
élethű modelljei. Az érdeklődésre és részvételi arányra jellemző:
nehezen sikerült akkora termet találni, ahol a szebbnél szebb maketteket
tárolhatták. Természetesen ez nagyon kellemes gond volt a rendezők
részére. Érezhető volt, hogy modellezőink nemcsak a mának élnek,
hanem a múlt emlékeit is becsülik, tisztelik!
|