 |
 |
A magyar modellezés története |
|
|
|
3. rész: 1971-
1983. |
|
Események évről évre (28. rész)1977 |
|
|
Az esztendő kezdetén két jeles kollektíva, az MHSZ Győr Városi Modellező Klub és a Mecseki Ércbányászati Vállalat Modellező Klubja tartott - a többi klubhoz hasonlóan - ünnepi közgyűlést. E két nagy dunántúli klub rivalizálása hihetetlenül sokat lendített a magyar modellező-életen, és nehéz lenne felsorolni annak a sok kiváló versenyzőnek a nevét, akik ezekből a klubokból indultak, és akik eredményeikkel nemzetközi szinten is nagybetűkkel írták be teljesítményüket abba a bizonyos "aranykönyvbe". Ezen túlmenően országos rendezvényeikkel és állandó, rendszeres utánpótlás-nevelésükkel - megyei szinten! - bázisai az MHSZ-ben folyó ifjúsági nevelőmunkának. Amit Mohai István (Baranyában) és Báthge Károly (Győr-Sopron megyében) véghezvitt, az a magyar modellezés történetének legszebb lapjaira kívánkozik. Ez egy pillanatig sem jelenti azt, hogy Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megye eredményeit akárcsak egy pillanatra is figyelmen kívül hagynánk, hiszen egyelőre az 1977-ig terjedő időszakról van szó! Ezt követően "sebességet váltottak" Bács-Kiskun, Békés, Komárom és Nógrád megyében is. Hiányosnak tűnik a felsorolás? Az, mert nem ejtettünk szót a fővárosi modellezőkről. Oka egyszerű. Hazánk sportélete (is) hosszú időn keresztül Budapest-központú volt. Ebből adódott - értelemszerűen -, hogy a legjobbak e sportágban is felköltöztek a centrumba. Így a "szívóhatás jóvoltából" esztendőkön ke-resztül a budapesti klubok voltak a meghatározóak. Egy sportág háromnegyed évszázados történelmének feldolgozása nem a legszerencsésebb alkalom a centralizált, illetve decentralizált sportpolitikáról való elmélkedésre. Mégis ki kell mondanunk óriásit lépett előre szakágunk attól a pillanattól kezdve, amikor (nem alfabetikusan és nem is a teljesség igényével) Győrött, Debrecenben, Gyulán, Kapuvárott, Nyíregyhá-zán, Pécsett, Szombathelyen is "teljes jogú állampolgárok" lettek a modellezők! Ez a koncepció elsősorban a Magyar Honvé-delmi Szövetség, a modellezési osztály és a Magyar Modellező Szövetség elnöksége által meghatározott célkitűzéseknek, terveknek köszönhető. 1957-es dátum olvasható a MOKI alapítólevelén. Hogy repül az idő! Immáron húsz esztendeje szolgálja közös ügyünket. A mai olvasónak talán hihetetlen, hogy valaha, sok esztendőn keresztül "aranyat" ért egy-egy MOKI-motor a nemzetközi mo-dellmotor börzén. 1957-ben mindössze négyen kezdték el a munkát és az S-1-től indulva (a 2,5 ccm-es motorral világbajnok-ságot nyertek!) az S-6T-ig bezárólag, olyat produkált a budaörsi kollektíva (Azor László, Gutsohn Péter, Krizsma Gyula, Tóth Imre), ami világviszonylatban is forradalmat jelentő szenzáció volt. A későbbi évek során RC motorok és segédanyagok tervezésével, gyártásával járultak hozzá a sikerekhez. Munkájuk jelen-tette az alapot ahhoz, hogy reális körülmények között megindulhasson hazánkban a modellezés tantárgy szintű oktatása. Tömegsportot segítő munkája mellett a MOKI továbbra is szívügyének tekintette a legjobbak támogatását, technikai segíté-sét. Az év legjelentősebb hazai versenyét Péren (Győr-Sopron megyében) rendezték, amikor is a szocialista országok repülőmo-dellezői találkoztak egy jól sikerült felkészítő versenyen. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország legjobbjai fedték fel a kártyáikat, hogy miként készülnek a Dániában megrendezendő világbajnokságra. A mieink csak abban bízhattak (ez a babona ugyan bejött már egy párszor), hogy ha nem sikerül a főpróba... Alig ért véget repülőseink randevúja Győrött (pontosabban annak közelében), máris Zalába utazott a stáb, mert Nagykani-zsán világviszonylatban is egyedülálló eseményre került sor. Az évi összevont hajós országos bajnoksággal párhuzamosan megrendezték a szocialista országok hajómodellezőinek felké-szítő versenyét is. Hogy az olvasónak fogalma legyen e monstre rendezvényről, jelen voltak Bulgária, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Szovjetunió versenyzői mellett a magyar válogatott, a 19 megye, valamint Budapest legjobbjai is! Nagykani-zsa, valamint a megye sportszerető vezetői, aktivistái nem ismertek lehetetlent! Egy szó, mint száz: felejthetetlen verseny volt. A nemzetközi vetélkedőben egyedül Ábrahám József végzett az első helyen, az ő eredménye adott biztatást a közelgő kijevi EB-vel kapcsolatban. Nem sokkal később a repülőmodellezők összevont országos bajnokságán találkoztak az illetékesek Szegeden. Jó volt hallani, hogy a Csongrád megyei vezetők - (az előző összevont országos bajnokságok házigazdáihoz hasonlóan) - nagyon szívesen adnak otthoni a rangos modellezőversenyeknek, rendezvényeknek. Az OB eredményeit itt most nem részletez-zük, de egy dologra felhívjuk a figyelmet: a sebességi körrepülő kategóriában ebben a sorrendben álltak fel a dobogóra Molnár József, Szegedi Sándor, Mult József, és mivel mindhárman gyulaiak, csapatban is Békés megye győzött. Itt már bimbózott az a csodálatos sikervirág, mely 1982-ben pompázott azon a bizonyos svédországi világbajnokságon. Hogy addig e három "fiú" mennyit dolgozott és küszködött, azt talán majd egyszer ők írják meg. Autósaink közben Pécsett rendezték meg a szokásos évi országos bajnokságukat. A tét nem volt kicsi, a szakvezetők megemelték a kiküldetési szintet, és ezt kellett teljesíteni ahhoz, hogy bárki is rajthoz állhasson az EB-n, Bázelban. Egy történelmi visszatekintés - több minden mellett - arra sem igen alkalmas, hogy egy csapat külföldi világversenyre utazásá-nak részleteit taglalja. Pedig jó volna, ha egyszer valaki fehéren-feketén bizonyítaná nem mindegy, miként érkezik egy nagy versenyre az amúgy is rajtlázban égő sportoló. A kijevi hajós Európa-bajnokságra például autóbusszal utazott a csapat. Egy ilyen útra sokan befizetnének az IBUSZ-nál magán alapon is. Valóban csodálatos volt az út, de két éjszakát és egy nappalt "rázkódni" úgy, hogy amikor "bezuhantunk" Ukrajna fővárosába, már mindenki minket keresett, mert lassan vége volt a mo-dellek műszaki átvételének és sokan már öltözködtek az ünnepélyes megnyitóra... Ezek után alig-alig volt idő az akkumuláto-rok töltésére, a tréning-startokra. Egyszóval kizárt dolog, hogy egy-egy ilyen "megtakarított" napon múlana a költségvetési egyensúly. Mindezek ellenére egy csodálatos Európa-bajnokságon vettünk részt. Napról napra 40-50 ezer ember szorongott a starthe-lyek körül! Hajdan volt, nagy futballmérkőzések hangulata uralkodott a pályák környékén. lgy még értékesebb volt az F3-V kategória felnőtt versenye. A bolgár V. Jordanov és Ábrahám Gabi csatáját igazi csemege-ként várta a közönség. És amikor mindennek vége lett, kiderült, hogy hajszálra együtt állnak pontban és időben is. Nosza, futkosott a zsűri föl-alá, mit is kell ilyenkor csinálni? A szabályzat gondolt e "fehér holló" esetre is: mindkét versenyzőnek újból teljesítenie kell a pályát, ellenkező irányban... Megkérdeztem Ábrahám Gabit, edzésen gyakorolta-e már az ellenkező irányú pályát? (Ez olyan, mintha egy jobbkezes embernek egyik pillanatról a másikra bal kézzel kellene írnia.) Nem én, válaszolt Gabi, majd némi töprengés után hozzátette, de kötve hiszem, hogy Jordanov ezzel töltötte volna a szabad idejét. A többi már történelem. A sorsolás úgy hozta, hogy Ábrahám Gábor kezdett és második kísérletére 43 mp-cel egy hibátlan pályát produkált! Ilyen kiélezett helyzetben, ilyen produkcióra csak egy világklasszis képes. A bolgár fiúról az a hír járta a hajósok világában, hogy nincsenek idegei. Nos, voltak... llyen szituációban egy hibátlan pálya őt is sokkolta. Első kísérlete úgy végződött, hogy nem tudott kijönni a kapun. A másodiknál már ugyan kinek ne remegne a keze? Jordanov még a fél pályát sem érte el, amikor bóját érintett, a versenyt feladta, és nem akadt ember, aki meg tudta volna vigasztalni. Ábrahám József bronzérmes lett, így apa és fia együtt állhatott a dobogóra. Az F3-V ifi futamaiban a kis Bertók István muto-gatta oroszlánkörmeit, hiszen a nagyon szép 5. helyen végzett. Körpályás hajósainknak nem ment, csupán Horváth István 5. helye volt némi vigasz. Önjáró hajósaink közül EH-ban. Bottlik Endre egy nagyon szép ezüstéremmel gazdagította a magyar csapat eredményeit, és ugyanezt tette a 2,5 ccm RC sebességi kategória ifi futamaiban Balogh Imre is. Magyar csapat sze-repelt már eredményesebben is motoros hajó EB-n, de Ábrahám Gábor győzelmének nagyon örültünk. Szabadon repülő mechanikus modellező csapatunk a dániai világbajnokságon állt starthoz. Meczner András ezüstérmének a világon bárhol nagyon örülnének, de megint tíz starton át kellett verekednie és végül minimális különbséggel szorult le a dobogó legmagasabb fokáról. Pedig sokan bíztak abban, hogy egyszer megszakad balszerencsés sorozata. Meczner mellett Maczkó Oszkár és Szécsényi János képviselte a csapatot, amely végül is 5. lett. Az autómodellek svájci Európa-bajnokságán úgy tűnt, hogy a mieink leszálló ágba kerültek. Szepes Attila 208 km/ó-ja is csak a 4. helyre volt elegendő a legkisebbek között. Ami még történt, azt jobb elfelejteni ... A VI. Hajdú Kupát és a zárttéri OB-t ezúttal is egy időben rendezték Debrecenben. A nemzetközi versenyt R. Czechowski (lengyel) nyerte, míg az OB futamokat Egri Antal és dr. Reé András. A sok rangos verseny mellett megrendezték ebben az esztendőben is a Mecsek, a MOM és a Nyírségi Kupát. A nemzetközi és hazai érdeklődés nem csökkent e kiváló versenyek iránt. Október 20-án dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke és Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára további együttműködési szerződést írt alá a két szervezet között. |
|