Az 1975-ös esztendő első napjaiban kaptuk a hírt, hogy Gombócz
Istvánt, az MHSZ OK Modellezési osztályának helyettes vezetőjét
a FAI elnöksége, a repülőmodellezés érdekében kifejtett kiemelkedő
munkásságáért a "Paul Tissandier" diplomával tüntette
ki!
Ez év tavaszán - Mohai István jóvoltából - bemutatkozott a modellező
főelőadók évi országos tanácskozásán az RC helikop-ter. A szekszárdi
futballpályán sokan megtapsoltuk e nagyon látványos új modelltípust,
és gratuláltunk vállalkozó kedvű épí-tőjének.
Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján megmérettetett a modellezési
szakág addigi eredménye is. Noha csak 1956 őszén léptünk ki először
a világ-, illetve Európa-bajnokságok porondjára, ennek ellenére
(az olimpiákat is figyelembe véve, ahol a mi versenyzőink nem szerepelnek)
a megszerzett aranyérmek számának tekintetében vezettük a magyar
sportolók éremtáblázatát. Modellezőink 69 arany-, 61 ezüst- és 43
bronzéremmel szaporították a sportolóink által nyert éremkollekció
tiszteletet parancsoló számát!
Az egyéni teljesítmények közül kiemelkedik a világbajnokságon Frigyes
Ernő két egyéni és négy csapat-, Krizsma Gyula egy egyéni és három
csapat-, valamint Meczner András négy csapatgyőzelme. Az Európa-bajnokságokon
legjobban szerepelt magyar versenyző egyéni és csapatgyőzelmei:
Pető József hat egyéni, négy csapat-, Örkényi Viktor öt-öt, Tóth
Imre négy-hat, Azor László öt-négy, Iharosi Imre négy-négy, Buruts
László négy-kettő, Krizsma Gyula négy csapatgyőzelem.
Modellezőéletünk egyik fő ereje volt, hogy soha nem pihentek legjobbjaink
a nehezen megszerzett babérokon. Nemcsak technikai újdonságokon
törték a fejüket, hanem bátran vállalták az újjal, az ismeretlennel
járó kockázatot is. Így volt ez az RC autó kategóriában is.
Alig volt idő "belekóstolni" az igazi hangulatát idéző
igen-igen látványos "csetepatéba", Kaposvárott máris kiírták
az első versenyt, melyen nyolcan indultak, és győzött a helyiek
képviselője, Grábler József.
A szocialista országok hajómodellezői Szombathelyen találkoztak
egy ragyogóan megrendezett kitűnő verseny keretében, mely felkészülés
volt a londoni Európa-bajnokságra. A verseny érdekessége, hogy a
viszonylag új FSR kategóriában szerez-tük egyetlen aranyérmünket,
Vitéz Csaba jóvoltából. De maradjunk a hajómodelleknél.
Az összevont országos bajnokságok egyik legemlékezetesebb versenye
volt, amelyet a tatai Öreg-tavon rendeztek. 17 me-gye és a főváros
legjobbjai sorakoztak fel az ünnepélyes megnyitón a június végi,
július elejei kellemes napsütésben. Ami viszont a megnyitóünnepséget
követte, az ma is beszédtéma. Legjobbjaink, ha rosszat álmodnak,
ez az OB lebeg, illetve jelenik meg előttük.
Mi történt? Elromlott az idő, felerősödött a szél (viharossá fokozódott),
és a jó Öreg-tó vize "belöttyent". Amikor csak harminc
centiméteresek voltak a hullámok, akkor a résztvevők "vasalt
víznek" minősítették a pályát. A hőmérsékletről csak annyit
- közben szakadt az eső is -, hogy forralt bornak júliusban akkora
sikere hazánkban még nem volt, mint ott és akkor... Ez a verseny
- nem a rendezők tehettek róla! - úgy vonult be modellező sportunk
történelmébe, mint egy mohácsi vész! Igen, mert volt önjáró hajó
(nem is egy), melyet szövetségünk könnyűbúvárai csak négy-öt napos
kutatás után tudtak előkeríteni a több méter mély víz iszapos aljából.
A már leírtak ellenére - jó volt a hangulat. Ha Lengyeltótiból említettünk
példát, érdekességet, itt is érdemes megemlékezni az önjáró hajók
futamairól. Történt ugyanis, hogy egy versenyzőnk sok száz óra alatt
épített hajója az "emeletes" hullámok között süllyedni
kezdett. A tulaj csónakba ugrott és fantasztikus csapásszámmal igyekezett
a katasztrófa helyszínére.
Szerencséje volt, mert süllyedő hajójának tatját - a csónakból kihajolva
- még elkapta. De ugyanezzel a lendülettel maga is vízbe borult.
A siker óriási volt, hiszen a szakadó eső és a csökkenni nem akaró
szél ellenére mindenki hangosan nevetett. Képzeljünk el valakit
a vadul hullámzó vízben, amint jobb kezében féltve őrzött hajóját
tartja, bal kezével a mentőcsónak peremébe kapaszkodik, és segítsé-gért
kiabál a partra...
Azt már csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az ezt követő három
napon került sor a vitorlás hajók versenyére, amikor (természe-tesen)
egy levél sem rezdült a fák ágain...
Autómodellezőink országos bajnokságára 50 kocsit neveztek! Sikerembereinkre
fokozottan figyeltünk, hiszen félelmetes híreket hallot-tunk a világ
különböző pontjairól. A szovjetek 1,5 ccm-ben 215 km/ó-nál, 2,5
ccm-ben 245 km/ó-nál tartanak...
Győzött Szepes Attila, Szüts László, Ruzsa József és Bogdán Endre.
A már említett, és az itt elért sebességek között szomorúan nagy
volt a különbség. Júliusban repülőmodellezőink randevúztak a Győr-Sopron
megyei Péren. A házigazdák egy új körpályát is építettek a repülőtéren,
így valóban minden egy helyen volt látható!
Az eseményeket figyelemmel kísérő szemlélőknek ezen az OB-n tűnt
fel, hogy az ifi versenyekkel nincs szerencsénk. Szegény gyere-keinket
a negyedik startban hatalmas vihar kergette szét - pontosabban be
- a mintegy 2 km-re levő körletbe. Ha valakinek lett volna kedve
mérni a részidőket, akkor több atlétaedző kapkodott volna két kézzel
a jelenlevők többsége után.
Az OB érdekessége volt, hogy a pécsi Szvacsek Ferenc az F1-A és
F3-B kategóriában is megszerezte a büszke bajnoki címet, akár-csak
Mohai István, aki Kuti Imrével párban a TR-ben, majd az RC műrepülő
kategóriában diadalmaskodott.
Az esztendő nagy nemzetközi versenyein először autómodellezőink
álltak starthoz. A XXIV. Európa-bajnokságot Olaszországban, Gallaratében
rendezték. Az ismert hazai és nemzetközi eredmények alapján két
kategóriában három versenyzőnket neveztük. A legki-sebbek között
Szepes Attila 198 km/ó-val bronzérmes, az 5 ccm-esek között Pető
József ugyancsak harmadik lett 241,6 km/ó-val és őt követte Ruzsa
József 240,9 km/ó-val. Így aligha túlozunk, hogy ezen az EB-n a
legnagyobb sikert a csapatkapitány Gombócz István aratta, akit a
FEMA kongresszuson a Nemzetközi Autómodellező Szövetség titkárává
választottak.
Úgy tűnik - legnagyobb örömünkre, hisz ez a magyar modellezés eredményeink
legmagasabb fokú nemzetközi elismerése -, ez az esztendő sportdiplomáciai
sikereinkről lett emlékezetes. Ugyanis a London környékén megrendezett
hajómodellező Európa-bajnoksággal egy időben megtartott NAVIGA ülésen
dr. Beck Rezsőt a NAVIGA tiszteletbeli örökös elnökének választották
meg! Ez azt jelentette, hogy az MHSZ OK modellezési osztályának
vezetője a CIAM (repülőmodellezők) legmagasabb tisztsége mellett
a hajómo-dellezők vezetője is! Ezen az ülésen választották Báthge
Károlyt is a vezetőségbe.
Hajómodellezőink kis csapata jól szerepelt az angliai Európa-bajnokságon.
Bertók Kálmán az F3-V kategóriában ezüst-, Ábrahám Gábor az ifjúsági
F3-E-ben bronz-, Horváth István az A-1-ben ugyancsak bronzérmet
nyert.
Szabadon repülő modellezőink a plovdivi (Bulgária) világbajnokságon
vettek részt - mindhárom kategóriában. Egyéniben Meczner András
volt a legjobb, mivel a mechanikusok döntőjében tíz (!) start után
a tizedik lett, hetvenhét induló közül. Csapatunk a tizenharmadik
helyen végzett.
F1-A-ban sem került csapatunk az első tíz közé. A számszerű eredmények
nem fejezik ki elég hűen, hogy milyen késhegyre menő verseny volt
ezen a világbajnokságon. Mechanikusainknak megint csak egy "hajszál"
hiányzott ahhoz, hogy előbb végezhessenek.
A nemzetközi Mecsek, MOM és Nyírségi Kupán népes mezőnyök hangulatos,
jó versenyeket vívtak. Az esztendő eredménye-inek értékelésére,
a következő év feladatainak meghatározására készült modellező-sportunk
vezetősége és az érintett tagok, amikor futótűzként terjedt el a
fájdalmas hír: tragikus hirtelenséggel, mindössze 49 éves korában
elhunyt Iharosi Imre, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes
Sportolója, a 2,5 ccm-es sebességi autómodellező kategória ötszörös
Európa-bajnoka és kétszeres világcsúcstartója.
Iharosi Imre elvesztése fájdalmasan érintette az egész modellezési
szakágat, és ezen belül is az oly sok sikert elért autósa-inkat.
A 2,5 ccm-es kategóriában - MOKI motorral! - kivívott hegemóniánkat
sajnos azóta sem tudtuk visszaszerezni.
|