A versenyeken
kialakult ranglista és a különböző lemondások figyelembevételével alakultak ki a
világbajnokságra utazó csapatok:
Litomiczky
Sándor |
Rákoshegyi
MK. |
Sarusi Kiss
Balázs |
Cavalloni SE |
Teller Péter |
Cavalloni SE |
Alberti
Mihály |
Rákoshegyi
MK. |
Rimócszi
Róbert |
Cavalloni SE |
Varga András |
Rákoshegyi
MK. |
A csapattal utaztak még -
segítőként:
Litomiczky Sándorné
Hegedűs Zoltán (ő indul a világ kupán)
Pinkert György
Alberti Mihály édesapja, akinek gépkocsijával (Suzuki Baleno) utazott 4 személy, és
a Cavalloni SE mikrobuszával 6 fő.
Szálláshelyünket a Hotel SI-ben
lefoglalta Kapusta Péter.
Egy nappal előbbi utazást határoztunk
el, hogy legyen elég idő a számításba vehető területeket egy kicsit megismerni.
reggel indultunk együtt, - elhatároztuk
hogy végig együtt marad a két jármű. 8 órakor indulva - és nagyon kényelmes
haladás mellett - délután 3 órára megérkeztünk. Szálláshelyünket (IV. emelet,
lift nincs) elfoglalva még aznap délután kimentünk a szélirány szerint lehetséges
egyik dombra.
Már a vároban erősen lengettek a
zászlók, a szél, a szabad területen már minket is majdnem elfújt. A szélmérő 9-12
m/sec szélerősséget mért - folyamatosan.
A legbátrabbak vették elő a
"vihar" modelljeiket, de még azokba is jelentős mennyiségű (40-80 dkg)
ólmot kellett tenni, hogy remény legyen arra hogy előre repüljenek. Repültek is, de
nem igazán egyenesen, a rendszeres balra fordulásukat nem tudtuk kijavítani. Majd a
szálláshelyen - éjszaka. Rövid próbálkozás után visszavonultunk.
Ezen a napon is erős szélre ébredtünk.
Délelőtt egy másik lehetséges starthelyre mentünk ki, mert a helybéliek szerint
valószínűleg itt rendezik a világbajnokságot. A szél változatlan erősséggel,
kitartóan fúj. Már más országbeliek is kijöttek, de ők sem jeleskedtek a
repítésekkel. Még mi voltunk a legszorgalmasabbak: Teller Péter És Sarusi Kiss
Balázs próbálkoztak vihar modelljeik repítésével. Látszott rajtuk - a modelleken is
és gazdáikon is, - hogy nincs ilyen erős szélben megfelelő gyakorlatuk. Reméljük
egyszer csak alábbhagy.
a verseny előtti nap - szinte teljes
szélcsendre ébredtünk. Ugyanarra a starthelyre mentünk, mint előzőleg. A mezőny
legnagyobb része már kint volt, vagy rövidesen érkeztek. Elő kellett venni a
"szélcsend" modelleket, mert ez a szélcsend szinte teljesen beállt. Csak
néha-néha mozdult meg a levegő, akkor is alig. Lehetőségünk volt minden modellt
kipróbálni, a repítés várható irányában megművelt, lehengerezett terület,
amelyen a leszállt modelleket is látni lehetett, amíg tulajdonosa odaér és felveszi.
A terület ideális, az időjárás nagyon szép. Mindig ilyenről álmodoztunk.
- a világbajnokság napján is napsütés
és szélcsend fogadott. A már említett helyre mentünk. Itt rendezték be a
starthelyet.
A verseny néhány perces késéssel
kezdődött. Minden csapat kapott két sportbírót - a helyi katonaiskola növendékeit
"képezte ki" sportbíróknak Miroslav Farkas, az iskola parancsnoka. (A
kiképzés nagyon jól sikerült. A fiatal bírók nagyon jól végezték dolgukat. Csak
egy-két észrevételem volt működésükkel kapcsolatban, de ez elenyésző.)
Az első startban a max. repült időt 4
percben (240") határozták meg. Ez csak Teller Péternek sikerült, a többiek mind
rontottak. Sajnos többen nagyon sokat! |
A második
forduló repítési idejét már 5 percre (300") emelték, mert a 28 versenyző
közül 19 teljesítette az elsőben a 4 percet.
A második startban közülünk senkinek
sem sikerült a maximumot repíteni. Sajnos. Pedig az időjárás jobb nem is lehetett
volna. Csak a modellek. A mi szélcsend modelljeink hagyományos (F1A) vitorlázó
modellek. Egy kicsi szél ezeknek kellett volna. De a második startban semmi szél nem
fordult elő. És 17 versenyzőnek ez is sikerült!
Továbbra is teljes szélcsend. Az összes
versenyző közül már csak kilencen teljesítették az öt percet. Nem voltunk
közöttük. Ez a helyzet később sem javult, maximumot csak háromszor sikerült
elérni: Teller Péternek az első. Rimóczi Róbertnek és Litomiczky Sándornak az
utolsó startban sikerült. Ezt a versenyt - amióta ebben a kategóriában szereplünk a
nemzetközi mezőnyben - a leggyengébb eredménnyel fejeztük be.
Tanulság: A "legnagyobb
szélcsend"-re is fel kell készülni. A hagyományos vitorlázó modellek 12 g/dm2
felületi terhelése túl sok, ennél könnyebb modelleket (is) kell készíteni.
A másik tanulság: A csákberényi két
perces maximummal rendezett versenyek nem mindig adnak reális eredményeket. Itt is
növelni kell a repítési időket legalább 30, de esetleg 60 másodperccel. Még jobb
lenne ennél alkalmasabb területet találni. (Meg kellene nézni a déli Bakonyban azt a
térképen már kinézett területet. Teller Péter kerékpártúrája alkalmával már
járt is arra, neki tetszett.)
A harmadik - és talán legfontosabb: A
modell indítása előtt mindenki félrebillenti modelljét, hogy az órát beállítsa.
Ekkor a mágnes hajlamos arra, hogy kiugorjék az alsó csapágyfészekből. Az óra
beállítása után - és az indítás előtt - még egyszer meg kell győződni arról,
hogy a mágnes a helyén van-e?
A kiugrott mágnes nem működik, a modellt
nem irányítja, az már csak szerencse kérdése hogy kinek mennyi lesz az a kevés, amit
így el lehet érni. Szerencsés esetben 20"-nél kevesebb, hibás, és meg lehet
ismételni, szerencsétlenebb esetben 22" Nekünk a szerencsétlenebb eseteink
voltak. . .
tartalék nap, kirándulás. Megnéztünk a
Magas Tátra alatt berendezett skanzent, ahová a Liptói tó területéről vitték el az
arra érdemes épületeket. Ebéd az Alacsony Tátra északi oldalán lévő síterep
egyik szépen berendezett panziójában, hazafelé megmutattak az egyik csúcs tetejére
telepített víztározót (Ezt nappali árammal töltik fel, csúcsidőben visszaeresztve
termeli az áramot.)
A világ-kupa napja. Ezen már csak ketten
indultak a VB-re utazott csapatból - Sarusi Kiss Balázs, Teller Péter és Hegedűs
Zoltán. (A többiek inkább kirándulni mentek.) Változatlanul csodálatos idő,
rengeteg induló versenyző (72) Megpróbáltunk valamit rendbehozni az előző napok
eredménytelensége után. . .
Valami sikerült is. Balázs a 25.,
Hegedűs Zoli a 30. helyet szerezte meg. Csak Teller Péternek nem sikerült most sem
semmi.
A versenyek közben és a banketten
kapcsolatfelvételen kívül megállapodásunk is létrejött. Mivel Magyarországon ilyen
verseny rendezéséhez nincs megfelelő terület (vagy még nem találtuk meg), a
Puszta-kupa - Nógrád kupa mintájára (2000-től a Novohrad-cup-ot, a szlovákok
világ-kupa fordulóját Dömsödön rendezik, egy héttel a Puszta kupa után) ezért mi
a mágnesirányítású modellezésre legalkalmasabb terepen, Liptószentmiklóson
rendezzük Magyarország nemzetközi versenyét - és ha a rangot megkapjuk, világ kupa
verseny is lehet belőle. Ennek időpontja: szept. 14, péntek. 15.-én, szombaton lesz a
szlovákok világ-kupa versenye, mindkettőnk tartalék-napja 16. vasárnap. (Reméljük
mindkét napon nem kell halasztani.)
Bízzunk a jövőben. A felkészülést
kissé komolyabban kell venni, ezért - lehetőleg - mindenkinek minden versenyen el
kell(ene) indulni. Jövőre EB lesz Kolozsváron. Nekünk az EB-k jobban szoktak
sikerülni. . . Bízzunk benne. |