Saját elmondása alapján tudtuk meg, miként találkozott a modellezéssel. A háborús évek végén került kezébe az 1941-44 között megjelenő repülőmodellező újság, az “Ifjú Repülő” egyik példánya és az abban közölt egyik modell rajza annyira felkeltette figyelmét hogy fából-papírból csontenyvvel ragasztva önerőből el is készítette, persze érthető okokból még nem lehetett tökéletes. A háború után felkerült a fővárosba és visszaemlékezve első modellező kísérletére elment a Lónyay utca 41 alatti Koppány-féle modellező boltba, ahol megvette egy siklómodell félkész-áruját. Ez összeállítás után már szépen működött. Ezen felbuzdulva szeretett volna többet is megismerni a modellezés gyakorlatából, amely elsősorban közös egyesületi tevékenység keretében volt lehetséges. Ezért jelentkezett az 1948-ban spontán szerveződött Országos Magyar Repülő Egyesület központjában, ahonnan a XIII. kerületi Gyapjúmosó gyár modellező egyesületéhez irányították. Itt a fiatalokat a legendás hírű modellező mester, Aszalay Lajos (“A-bácsi”) oktatta és itt már jól szervezett sportolói közösségben sajátíthatta el a modellépítés alapvető fogásait. Képességei azonban adminisztratív feladatok elvégzésére is alkalmassá tették, ezért elvállalta új egyesületének pénztárosi teendőit is. A középiskola elvégzése után tanulmányait a Műegyetemen szerette volna elkezdeni, de végül is a közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára vették fel. Ennek sikeres befejezése után az ARTEX Külkereskedelmi Vállalatnál helyezkedett el. De aktív modellező tevékenységét is sikeresen folytatta és 1953-ban forgószárnyas körrepülő modelljével nemzetközi rekordot állított fel. A sportrepülést az akkori idők államvezetése a szovjet félkatonai sportszervezet, a DOSZAV mintájára igyekezett átszervezni és az 1949. évi kommunista hatalomátvétel után az OMRE is az orosz jellegű Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) irányítása alá került, amely minden technikai sport felügyeletét ellátta. Ennek modellezési osztályán felfigyeltek az adminisztratív munkában is tehetséges fiatal modellezőre és 1955 - ben felkérték egy főelőadói beosztás ellátására, amelyet ő el is vállalt. Bár az akkori kort a mai történelem politikailag “átkos időknek” nevezi, az azonban tény, hogy annak idején az állam vezetése igen nagy fontosságot tulajdonított az ifjúság technikai nevelésének és ennek anyagi feltételeit is biztosította, amellyel hasznos szabadidő-elfoglaltságot tett lehetővé a felnövekvő nemzedéknek, szemben a mai időkben tapasztalható és súlyos társadalmi gondokat okozó “bulizó, diszkós-drogos” szórakozási lehetőségekkel. Az állami támogatás keretében a modellezés is komoly anyagi támogatásban részesült. Ennek gazdaságos felhasználása részben szervezési feladatokra fordítódott, mint az egyesületek támogatása, versenyek, tanfolyamok, kiállítások rendezése, részben pedig a modellezéshez szükséges anyagok-szerszámok és egyéb kellékek beszerzése-elosztása. Hazánkban a II. Világháború előtt is létezett repülőmodellező sport, de szervezett formában csak kivételes körülmények között, elsősorban magánkezdeményezésben, néhány középiskolában lelkes matematika-fizika tanárok vezetésével, ipari üzemekben, mint az akkori Weiss- Manfréd gyár, valamint a cserkész mozgalomban. De az építési anyagokat kevés kivételtől eltekintve maguknak a modellezőknek kellett beszerezni. Így komoly modellező munka csak azok számára volt lehetséges, ahol ezt megfelelő anyagi háttér tudta biztosítani. Minden időben érvényes általános tapasztalat hogy egy közösségen belül a tehetséges személyek mindig többen voltak, mint a kifejlődésüket elősegítő lehetőségek. Ez is oka volt annak hogy a háború előtti idők modellezésének csak nagyon kevés kimagasló alakját ismerjük. A háború utáni időkben ezen úgy próbáltak segíteni hogy a modellezésbe bekapcsolódni kívánók számára biztosították ennek lehetőségét. A MÖHOSZ modellezési osztálya pl. önálló költségvetéssel rendelkezett, és bár Gombócz István aktív sporttevékenységét is lelkesen folytatta, munkaerejének nagyobbik részét a mozgalom szervezésében fejtette ki, mint költségvetés kidolgozása, az építési anyagok beszerzése, tárolása, szétosztása és minden egyéb adminisztrációs feladat elvégzése. A repülőmodellezés minden időben a sportrepüléshez tartozott és amikor a XX-ik század elején megalakult ennek nemzetközi intézménye, a francia Federation Aeronautique Internationale (FAI - Nemzetközi Repülő Szövetség), ezen belül modellezési alosztályt is szerveztek. Ez dolgozta ki a repülőmodellezés nemzetközi előírásait, verseny rendezési szabályzatát stb. Gombócz István francia és német nyelvtudásával ellátta a nemzetközi kapcsolatok intézését is. Mivel a technikai sportokat egységes keretben kívánták szélesíteni, ezért a MÖHOSZ jól működő modellezési osztályához csatolták 1958 - ban a hajó,- majd 1959 - ben az autómodellezőket is. Ezen modellezési ágaknak már léteztek nemzetközi szervezetei, ilyen volt a hajósoknál a NAVIGA, az autósoknál a FEMA. A nemzetközi versenyeken résztvevő magyar modellezők csapatvezetői tisztségét Gombócz István többször is eredményesen ellátta, ebben nyelvismerete is segítette. Kimagasló munkásságáért több alkalommal is kapott hivatalos kitüntetéseket, 1966-85 között ötször nyerte el a honvédelmi emlékérmet, 1972 - ben a Haza szolgálatáért érem arany fokozatát, 1974 - ben a FAI legrangosabb kitüntetését, az alapítóról elnevezett Paul Tissander diplomát és 1978 - ban a Testnevelés és Sport kiváló dolgozója kitüntetést. A modellező osztály előző vezetőjének korkedvezményes nyugdíjba vonulása után ezen beosztásra ő kapta a megbízást, amelyet a névváltoztatás utáni sportszövetség, az MHSZ-nek 1990- es megszűnéséig el is látott. Ezután zuglói otthonában visszavonultan élt. Felesége 1992-ik évi halála mélyen megrendítette és ez egészsége fokozatos megrendülését okozta. Akik aktívan részt vesznek a modellező sportban, azok tudják hogy amíg maga a sporttevékenység kellemes időtöltést jelent, addig az ezt lehetővé tevő szervező munka igen nehéz, hálátlan és nagy önfeláldozást igényel. Gombócz István áldozatos életében fiatalok és felnőttek tömegei számára biztosította a nyugodt sporttevékenység lehetőségét, a modellezői alkotás örömét és erről nem feledkezve, hálával gondolva munkásságára őrizzük meg kiváló sportszervező barátunk emlékét.
Czifra Lajos - Benedek György
|