Cavalloni Híradó 2001/4 Mágnesirányítású vitorlázó modellek (F1E) 2001. évi eseményei

Az év első hazai versenye a 7. Gerecse kupa volt, augusztus 4-én - nyílt nemzetközi versenyként. A nem minden szélirányra jó területek sajnos csak a legkisebb időtartam repítésére (120”) adnak lehetőséget, erre is helyenként nagyon kalandos körülmények között, ezért nem tartjuk az ezen a környéken lévő területeket versenyzésre alkalmasnak.

A rendezők - ragaszkodva a Tarjánban lévő, nagyon szép, kulturált és nyugatabbra lakók igényeit is kielégítő panzióhoz és a rendező nyaralójának viszonylagos közelséghez - évről évre visszatérnek ide. Versenyzőink ezért, - és nem utolsósorban a nemzetközi mérce szerint megszabott nevezési díj miatt - nem szívesen vesznek részt ezen a versenyen.

Ez évben is csak az Osztrákok jöttek át egy kis repítésre, - náluk még ilyen területeket sem lehet találni, vagy ha van is, nem biztos hogy szabad rajta repíteni .- nem is eredménytelenül. A megjelent 12 versenyző (6 magyar, 6 osztrák) között övék volt az első hat hely, a többi maradt nekünk - illetve a rendezőknek.

Helyezés	Name / Country	Max: 180”	Max: 180”	Max: 180”	Max: 180”	Max: 180”	Total sec / %
1	ALFRED Dötzl	109”	180”	180”	085”	167”	721”
	AUT	61%	100%	100%	47%	92%	400%
2	EDIT Mang	180”	180”	180”	065”	108”	713”
	AUT	100%	100%	100%	36%	60%	396%
3	NORBERT Heiss	072”	180”	180”	180”	098”	710”
	AUT	40%	100%	100%	100%	54%	394%
4	FRITZ Mang	106”	180”	100”	100”	180”	666”
	AUT	58%	100%	56%	56%	100%	370%
5	REINHARDT Wolf	146”	125”	180”	097”	091”	639”
	AUT	81%	69%	100%	54%	50%	354%
6	FÉLIX Schobel Jr.	027”	120”	106”	154”	066”	473”
	AUT	15%	66%	59%	86%	33%	259%
7	Varga András	083”	180”	040”	058”	040”	401”
	HUN	46%	100%	22%	32%	22%	222%
8	BENŐ Dávid	035”	126”	118”	044”	069”	392”
	HUN	19%	70%	66%	24%	39%	218%
9	Péntek Tibor	120”	026”	128”	075”	035”	384”
	HUN	67%	14%	71%	42%	19%	213%
10	LITOMICZKY Zsófia	057”	148”	025”	080”	066”	376”
	HUN	32%	82%	14%	44%	36%	209%
11	LITOMICZKY Zoltán	040”	035”	080”	098”	035”	288”
	HUN	22%	19%	44%	54%	19%	158%
12	KULI Milán	006”	062”	035”	015”	025”	143”
	HUN	3%	34%	19%	8%	14%	78%

Az előző évi ranglista alapján (CH 2001/1 33.old.) Sarusi Kiss Balázs, Teller Péter és Varga András - az első három szerezte meg a jogot a VB-indulásra. Amikor az év elején került újra szóba az indulás, Teller Péter - vállalkozása miatt - nem vállalta biztosra a részvételt, ezért a negyedik - Kovács László került be a “csapatba”. A bekerülés feltétele tavasszal az volt, hogy még a nevezési díjat is a versenyzőknek kell előteremteni.

Az ifjúsági versenyzők közül szóba került még Hangodi Tamás is, ha vállalni tudják a feltételeket.

A Cavalloni versenyzőinek segített az egyesület - a jól sikerült Puszta-kupának köszönhetően, a két Rákoshegyi fiúnak Litomiczky Sándor “szervezte” meg hogy minden szükséges költséget elő tudjanak teremteni.

Szállásunk (elfogadható áron) megszervezésére és megszerzésére ezúttal is állandó Lengyelországi segítőnket - Gelencsér Kálmánt kértem meg még január tájékán. Egyúttal meg is hívtam tolmács-segítőként a versenyre. Vállalta.

Az év eleje nem indult könnyen. Március végére tervezett első hazai versenyünk elmaradt a lehetetlen időjárás miatt. Ugyanezért halasztottuk el a június végére tervezett Budapest-bajnokságot is. Csak augusztus végén volt némi szerencsénk: az Országos Bajnokságot az eredeti időpontban tudtuk megtartani méghozzá kifogástalan időjárási körülmények között.

Ezen a versenyen határoztuk el, hogy az elmaradt Budapest-bajnokságot két héttel később, szeptember 1-én megrendezzük - javaslatom szerint a nyáron talált új területek közül azon, amelyiken akkor jó lesz a szélirány.

Szeptember 1-én 9 órára találkozót beszéltünk meg Ócs község Dny-i kijáratánál, a Taliándörögd felé vezető út mellett. (Ez az út még nem szerepel a térképeken)

Sajnos a Rákoshegyi csapat nem jött el, ezért kissé egyoldalú volt a verseny.

Végignéztük a nyáron talált területeket, de valami kifogásunk mindegyik ellen volt, ezért mindig tovább mentünk. Az utolsó helyet - a Zalahaláp - Nyírád közötti úttól keletre, az Ódörögd felé vezető elágazással szemben - találtuk megfelelőnek. Itt rendeztük meg a Budapest-bajnokságot. A terület képe a starthelyről nézve:

Kb. 1x2 km-es, teljesen “puszta” terület, kisebb-nagyobb dombokkal, egy kiemelkedő “hegy” van a nyugati szélén (jól látszik a képen szemben), valamikor katonai gyakorlótér lehetett (lehet hogy időnként még most is az). Balra “hátul” találtunk egy kis temetőt és kápolnát, mivel “gyanús” volt, néhányan közelebbről megnézték. Hungarocell díszlet volt az egész, az itt forgatott Napóleon-filmhez készítették el. (Ezek szerint ezen a területen vették fel azóta a csatajeleneteket)

A terület sok hátránya (távolsága 170 km.) mellett van egy nagy előnye: bármerről fújhat a szél, mindig lehet találni olyan domboldalt, ahonnan meg lehet rendezni a versenyt.

(Azóta ismét tapasztaltuk hogy nem minden rendezőnek szempont ez. A lengyelországi VB-t is hátszélben rendezték, és eszükbe sem jutott a másik dombra átmenni hogy ugyan már fújjon szembe az a szél.)

Ezúttal mi is átmentünk a terület keleti szélére, felmentünk az ott lévő domb 1/4 részéig (onnan készült a kép) és 12-15 óráig megtartottuk a versenyt. (A Nyírád felé vezető út a látóhatár mögött, azzal párhuzamosan fut a fényképezés helyétől kb. 2 km-re.)

Ez a két utóbbi verseny már jelentett valami kis felkészülést a nagyon közeli Világbajnokságra. És még közben jött a Mikulás - kupa Liptószentmiklóson, az igazi felkészülés.

A múlt évi verseny kellemes tapasztalatai alapján ez évre is kiírtuk nemzetközi versenyként, és kértük a világ-kupa sorozatba történő felvételét is.

Időpontjául a lengyelországi VB előtti hét végét jelöltük meg, - a helybeli verseny rendezőivel egyeztetve - gondolva arra hogy a távolabbról érkezők ez után már itt is maradnak, innen mennek Lengyelországba a VB-re.

Így is történt. Szálláshelyünkön - a hotel “SI” - ben már ismerősként fogadtak. Helybeli segítőnk, Jan Smeringai már foglalt részünkre is szállást, a regisztrációhoz egy külön termet. Minden rendben történt, - az egész napi szeles idő után kissé csendesebb időre vártunk.

Szerencsénk volt, így is lett. Reggelre a szél elállt, alig volt 0 - 1 m/s reggeli kiérkezésükkor. Inkább okozott nehézséget az előző napokban leesett jelentős mennyiségű eső. A domboldal vizes, csúszós volt, alig merészkedett egy-két gépkocsi, hogy felmenjen a dombra, a starthelyek mögé. Ezek kitapasztalták, merre lehet közlekedni, azután egyre többen felbátorodtak és felmentek. Mi is ezek között voltunk. Mire elkezdődtek a startok, már fent voltunk.

A főrendező - Miro Farkas - erősítő nélkül is bírta hangerővel, (eleget gyakorolta hivatásos tiszt korában) folyamatosan tájékoztatott, a sportbírók a katonaiskolából jöttek, kifogástalanul működtek.

Mi is felkészültünk, kint volt az áramfejlesztő és a számítógépünk. Ők vezették az eredményeket a megszokott táblájukon, mi a számítógépen, ezért minden start után már sorrendbe szedett eredménylistát is ki tudtunk tenni. (Ezt kézi feldolgozással nem lehet megoldani.)

A startok alatt egész nap gyenge szél fújt, iránya alig változott, ezért ismét a szélcsendes időre készített könnyű gépek hiányoztak. Ilyenkor mindig nagy az elhatározás hogy most már kell egy ilyet építeni, de csak nem jut rá idő év közben.

Könnyű gépet csak Balázs “varázsolt” az utóbbi napokban. Már régen elkezdte most fejezte be. Nagyon szépen, megbízhatóan repül.

Kár hogy a Rákoshegyiek nem tudtak eljönni. Ez a legjobb terület, amit eddig megismertünk, versenyzésre is, felkészülésre is kiváló.

Másnap lett volna a Liptó-kupa, a helyi modellező klub világ-kupa versenye. Az időjárás nekik nem kedvezett. Éjjel elkezdett felhősödni, reggelre teljesen beborult és szép csendesen esett az eső. Némi várakozás és tanakodás után elindultunk a széliránynak megfelelő dombra. Ezt a helyet nagy kerülővel értük el, viszont végig szilárd burkolatú úton haladtunk. A domb tetejére érve már komoly erősségű szél fújt (nem mértük meg) és vízszintesen esett az eső. De most már nagyon esett. Már majdnem dél volt, amikor a kilátástalanság miatt a rendezők a halasztás mellett döntöttek. Mivel rajtunk kívül mindenki ott maradt és tréningezett a VB előtti héten, a halasztott verseny időpontját csütörtökre tűzték ki.

Mi másnap reggel - terveink szerint - haza indultunk. Hívtak, de biztosra senki sem merte megígérni hogy ott leszünk mi is, mert azt az itthoni munkahelyekkel - és családjainkkal - még meg kellett beszélni. Sejtettük, hogy ez már nem megy, de nem akartunk előre elzárkózni a lehetőség elől.

A kijelölt csütörtökre csodálatos napsütéses idő lett. Jó lett volna ott lenni, - gondolatban ott is voltunk. Csak az előre tervezett pénteken indultunk, de már egyenesen a világbajnokságra - Lengyelországba.