Az előkészületek során már elhatároztuk hogy csak az Európa-bajnokságon veszünk részt, a következő két világ-kupa fordulót kihagyjuk, a magas nevezési díja ( 30 USD) miatt. Már az EB nevezési díját is nehezen “izzadtuk ki” az egyesület számlájáról, hiszen a befizetési határidő május eleje volt, egybeesett a Puszta-kupa felkészülési idejével - és költségeivel. Akkor még bíztam abban hogy az önkormányzatunk a szokásos összegű támogatást ez évben is megadja.

Tévedtem. Az előző években szokásos támogatás 200 ezer Ft volt az egyesület fenntartására, és kb. ugyanennyi a versenyekre - utazásokra - vásárlásokra. Az önkormányzatnak egyedül a sportra fordítható kerete növekedett, összesen 21 millió forintot osztottak ki - (az előző években ez az összeg 14-16 millió Ft volt.) Ebből mi összesen 50 ezer forintot kaptunk. (Ha ezt tudtam volna, lehet hogy nem is indulunk.)

Indultunk a szokásos módon: Mikrobusszal, a regisztrálás napján, vasárnap reggel. Egyenesen a szállodához mentünk, a jelentkezési formaságokat Rimóczi Ferenc segített gyorsan elintézni (Ő saját kocsijával de velünk együtt jött, Robit is hozta magával.) A bejelentkezés után a már ismert helyre, Tordaszentlászlóra mentünk, szálláshelyünkre.

Hétfőn, 19-én gyakorolni és a még szükséges beállításokat elvégezni mentünk ki a verseny várható helyszínére. Elsők között érkeztünk, és meglepődve láttuk hogy az érkezők az alsó terepen maradnak, annak ellenére hogy a szélirány nem annak a területnek felel meg. Mi azonnal a felső gerincre mentünk - a négy évvel ezelőtti siker színhelyére. Csak a svájci és két helybeli versenyző jött fel. (Délben derült ki, miért. Az ebédet oda hozták ki a teljes ellátásra befizetők részére.)

Délután (este) megnyitó ünnepség a szálloda előtti “téren”, (az újonnan megválasztott G. Funar részvételével és ünnepi beszédével.) Nem tartott sokáig. (Láttunk már ennél ünnepélyesebb megnyitót is.)

20-a, kedd az EB napja. korán indultunk, elsők között érkeztünk az alsó terepre. Látszott hogy itt szándékoznak a versenyt rendezni, bár a szélirány most sem volt a legjobb, de időnként jó irányból fújt. Az első startokat - szokás szerint - sikerült alaposan elrontani kinek jobban, kinek kevésbé. Közben a szél időnként “hátszél” lett, már-már azt kezdtük kigondolni, erről a starthelyről hogy lehetne a “másik” lejtőre átsiklatni a modellt. No erre nem került sor, mert jött egy rövid befújás a jó oldalról, arra sikerült mindenkinek elvégezni az első startot.

Az első start végére annyira hátszél lett, hogy hosszas tanakodás után elhatározták a gerincre átköltözést, egy óra költözési idővel. Már készültünk, és elsőnek értünk fel, így még jó helyet találtunk magunknak a keskeny gerincen.

Itt a szélirány merőlegesen fújt a gerincre, időnként balról, 45 fokos szögből, és egész nap ismétlődve váltakozott a 0-1méteres szinte szélcsendtől a 6-7 m/s erősségig. Mindent kipróbált velünk (is) a szél. Mire elkészültünk a szélcsend modellel, beerősödött, mire besúlyozták a modellt, lecsendesedett. Volt minden, csak maximum idő alig fordult elő. Egy-kettő a vége felé.

Nem sok jót reméltem (különösen az előző évi eredménytelenségünk után.) Azután jött az eredménykiértékelés. Mindent kézzel írt és kézi számológépen számolt ki egy gyönyörű betűket és számokat író magyar kiértékelő. Amikor először odamentem, az már világos volt, hogy az olaszokat megelőztük. (Már ez is valami. Nem vagyunk utolsók.)

Időnként arra sétáltam, ahol ez a számolás folyt, mindig újabb és újabb országokról derült ki, hogy gyengébbek nálunk. Végül “előrementünk” a 4. helyre. Ez maradt a végeredmény is.

A felnőtt csapat 4. helye a csapatversenyek között az eddig elért legjobb eredményünk. (Legeredményesebb versenyzőnk Hegedűs Zoltán a 6. helyet szerezte meg.)

Ezután nagyon udvariasan elnézést kértünk a rendezőktől hogy a másnapi ünnepélyes eredményhirdetésen és banketten nem leszünk ott. (A bankettre előzetesen nem is fizettünk be olyan drága volt)

Egyetlen versenyző ért el maximumot, Csehországból. Ezzel segítette a csapatát dobogóra.

Ezek szerint az időjárás nem csak minket tréfált meg néhányszor, a többiek is “áldozatul estek” ezeknek a tréfáknak. Most örülök igazán a tavaszi felkészülésnek Liptószentmiklóson. Ott a szél egyszer erősödött be és egyszer gyengült vissza a verseny folyamán, most ugyanezt egy startidő alatt háromszor tette meg. Gyorsabban kell ezekre “reagálni” és akkor azonnal kell startolni. Nem szabad az újabb változást megvárni.