A magyar modellezés története 

Történeti áttekintés (7. rész)

1951-56

A Magyar Repülő Szövetség megalakulása után az eddig erősen centralizált repülőkiképzés és előképzés a nagy ipari centrumok körzetében szervezett repülőklubok keretében folytatódott. Ez a modellező körök szervezeti változását is maga után vonta. 1951-ben kísérleteztek hazánkban először a megszabott méretű vitorlázómodellek átlagversenyével, melyeket az északi államok által alkalmazott A/2 szabályzat szerint rendeztek. Ez a vitorlázómodellek jellegének megfelelően, de a Wakefield-modelleknél jól bevált átlagteljesítményeken alapuló szabályzatot alkalmazott. Az első A/2 modellversenyt június 11-én a Szabadság modellező kör rendezte, a három start 5-5 p-es idejével.

A versenyen 17 modell indult és Rőser Ottó győzött 2 p 32 mp átlagidővel. Ez évben újra versenytábor jelleggel rendezték a XXVIII. országos modellversenyt a szolnoki modellező iskolán és a hozzá tartozó Szanda-pusztai repülőtéren. A rendezést megnehezítette, hogy a különféle forgószárnyas kategóriákkal a versenyszámok igen megnövekedtek, és így az augusztus 4-17. közötti időben a benevezett 581 különféle modell versenyszereplését igen nehéz volt lebonyolítani. A vitorlázómodellek kategóriájában már három start átlagát értékelték, de a repülési idő még nem volt korlátozva.

Az 1951-es év másik nagy eseménye, hogy repülőmodellezőink másodszor vettek részt külföldi versenyen, ugyanis Lengyelországban, Poznanban tartották a népi demokratikus államok 11. nemzetközi modellversenyét. Ez a verseny augusztus 2-8. között már a szabadon repülő és körrepülő kategóriák minden osztályában megrendezésre került. Az időtartam három start átlagaként számított a csapatversenybe, hogy ezzel a termikek okozta kiugró eltéréseket csökkentsék. A szabadon repülő versenyek csapatdíját a Szovjetunió nyerte, de igen jelentős, hogy alig két évvel a kezdeti kísérletezések után a körrepülő modellek versenyét már a magyar csapat nyerte meg, Horváth Ernő 5 ccm-es McCoy motoros sebességi modelljével elért 155 km/ó-val.

Ez évben még decemberben is rendeztek modellversenyt, a Honvéd SE meghívásos versenyét, a Wakefieldmodellek termikmentes repítésének gyakorlására. Ezt a versenyt Krizsma Gyula nyerte meg három startból elért 2 p 14 mp átlaggal. 1951-ben a téli versenyek sorába tartozó zárttéri modellezés is több új kategóriával bővült, és 1952-re a budapesti körzeti zárttéri versenyre már külön kategóriában lehetett zárttörzsű és szárazföldi-vízi modelleket nevezni. Ugyancsak bevezették a forgószárnyas kategóriát is a versenyszámok közé. Ez az igen látványos és szép verseny - különösen a szigorú előírás alapján épített nagy keresztmetszetű zárttörzsekkel és a kis gumihólyagokból kialakított úszótalpakkal - rendkívül érdekessé tette a versenyzést. A Műszaki Egyetem aulájában, majd a volt Kúria csarnokában tartott repítéseknek és versenyeknek mindig nagyszámú nézőközönsége akadt.

1950-ben a székesfehérvári körzeti központ modellezői megkezdték a hőlégsugaras hajtóművek tervezését és építését, és tervszerűen véghezvitt fejlesztéssel az ebben a kategóriában alkalmazott alaptípus 1,2 kg tolóerejét fokozatosan 2,2 kg fölé emelték. A tolóerő-növekedés lehetővé tette a körrepülő hőlégsugaras modellek sebességének fokozását, ennek egyik állomása az 1952. augusztus 1-én elért 229,7 km/h sebesség a székesfehérvári repülőtéren, Benedek György modelljével.

Az 1952. augusztus 5 -10. között Debrecenben megtartott XXIX. országos modellversenyen csupán 56 versenyző indult 181 modellel, ami a válogatás és delegálás akkori problémáival függött össze. Az év másik fontos FAI határozata a lökhajtásos modellek súlyának csökkentését engedélyezte. Ez a hivatalos rekordlistán úgy éreztette hatását, hogy a vékonyabb huzalon hivatalosan mért formában 195 km/h-ra sikerült a magyar lökhajtásos rekordot hitelesíteni.

1952-ben megalakult a Budapesti Dózsa Repülő Klub modellező szakosztálya, amely a következő években a magyar repülőmodellezés fejlesztésében fontos szerepet játszott, és egy új szellemű versenyzőgárdát toborzott. Október 26-án a Honvéd SE modellezői gumimotoros Wakefield versenyt rendeztek, amelyet a székesfehérvári Havas Lajos nyert meg három startból 187,3 mp-es átlaggal. Ebben az évben többen megkezdték a körrepülő műrepülő modellek tanulmányozását, és a témában több külföldi szakcikk jelent meg.

1952. december 7-én a Kőbányai Lokomotív Modellező Klub sebességi körrepülő modellversenyt rendezett, melyen egységesen az 5 ccm-es, akkor nagyon népszerű olasz Super Tigre motorral lehetett indulni.

A motorokat az eredményes modellezők a központi támogatásból kapták.

A modellezés központi vezetésében azonban ebben az időben gyakoriak voltak a változások, és ezzel a szakmai színvonal is csökkent. Ennek egyik példája, hogy ez évben megszűnt az alig egy éve létesített Központi Modell Kísérleti Műhely, melynek feladata lett volna modelltípusok kikísérletezése, tervrajzok kiadása, műszaki újdonságok kipróbálása és modellkísérletek elvégzése. E feladatnak azonban a műhely dolgozói szakszerű vezetés hiányában minden igyekezetük ellenére sem tudtak eleget tenni. A szaksajtó területén ezekben az években hasonlóan változások sorozata volt tapasztalható. A szakcikkek számának csökkenése tükrözte a vezetés szakmai színvonalát és hozzáértését. E visszaesés után azonban néhány lelkes modellező - mint Jászai Sándor, Somogyi Ferenc és Pogány László - cikkeivel jelentősen emelte a lap színvonalát, amely Ifjú Sólyom néven önálló modellező lappá fejlődött

1952-től. A modellező sportban 1952-ben jelentek meg az első hazai műrepülőgépek a körpályán, és bár az első bukfenc bemutatásának időpontját pontosan nem ismerjük, de ez év végére már többen tudták azt elvégezni.

Az 1953-as évet a Wakefield-szabályzat és az A/2 vitorlázószabályzat átdolgozása jellemezte, sőt áprilisban a FAI modellező albizottsága a szinte áttekinthetetlen mennyiségű rekord-lehetőség ésszerű csökkentését határozta el.

Az év legjobb modellező körei, a Honvéd, a Dózsa, a Szabadság, a kőbányai Lokomotív (volt MÁV) és a többiek az új rekord-lehetőségeket és versenyszabályokat kívánták ebben az évben kipróbálni.

Ennek során április 26-án egy székesfehérvári gyártmányú lökhajtásos motorral Bárd István 210 km/h, majd 224 km/h sebességre javította az országos rekordot. Május 17-én a Szabadság Modellező Kör tagjai rendeztek A/2 vitorlázó háziversenyt az új szabályzat szerint, vagyis öt start alapján 3 p időzítésekkel. Ezt a versenyt Rőser Péter nyerte 702 mp összidővel.

A Dózsa meghívásos A/2 háziversenyét május 24-én tartotta Érden, de még a régi szabályzat szerint, vagyis 100 m hosszú indítózsinórral és 3 x 5 p-es repülési lehetőséggel. A versenyt Cséfai György nyerte meg 822 mp összidővel.

A rádióirtású modellezés első hazai kísérletei 1951-ben kezdődtek. 1953 tavaszára pedig a Hármashatárhegyen már elindulhatott az első rádióirányításos vitorlázómodell is, melyet a Központi Modell Kísérleti Műhelyben készítettek.

Kiemelkedő eredmény, hogy május 3-án Nagytétényben 4 ó 5 p-et repült Bernek Antal normál vitorlázómodellje, mellyel megdöntötte az eddig fennálló 3 ó 16 p-es nemzetközi rekordot.

A magyar körrepülő modellezés rendkívül kemény versenyét jelentette az a meghívás Csehszlovákiából, hogy július 26-án;-^-Brünnben mérjék össze erejüket az összes körrepülő számban. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy ezen az erős versenyen sikerült a csapatversenyt megnyerni és Horváth Ernő a 2,5 ccm-es kategóriában 165 km/ó új nemzeti rekorddal legyőzte a csehszlovák versenyzőt, az 5 ccm-es kategóriában Kun László 176 km/ó-val lett győztes és a 10 ccm-es kategóriában Gombócz István 196 km/ó sebességgel győzte le a Dooling 60-nal versenyző ellenfelét. A cseh modellezők a hőlégsugaras kategóriában győztek 225 km/ó-val, Bárd István eredménye 210 km/ó volt. A műrepülésben a cseh Herber Miroszláv jobbnak bizonyult, mint a kevés gyakorlattal rendelkező Krizsma Gyula.

A XXX. országos modellversenyt Érden rendezték meg az időközben idetelepült repülőmodellező oktatóképző iskola keretében, augusztus 10-15. között. A vitorlázók átlagversenyében itt a soproni modellezők mutattak nagyon szép teljesítményt: Szenczi Béla 4 p 37 mp-cel győzött és Sosztarich András 4 p 16 mp átlaggal a második lett. A gumimotoros modellek átlagversenyét a székesfehérvári Havas Lajos nyerte 3 p 17 mp-cel, a mechanikus motoros gépek átlagversenyében pedig 3 p 08 mp-cel Tóth Gyula, a Dózsa versenyzője bizonyult a legjobbnak.

1954. január 1-től a FAI hivatalosan 30 rekordot hagyott meg (az addigi közel 90-ből), és ezek közül a Szovjetunió és Magyarország egyaránt 7-7 rekordot tartott.

Az év elején az OTSB megállapította a modellezők részére is az osztályba sorolások szintjeit.

1954. május 23-án rendezték a körrepülő műrepülő modellek első országos bajnokságát, 9 modell eredménye emelkedett ki a benevezett 24-ből. A néhány gyakorlott modellező, mint Berke László, Vass Géza és Egerváry Géza szép bemutatót tartott, míg a többiek kellő gyakorlat hiányában csak kísérleteket tudtak bemutatni.

1954-ben augusztus végén rendezték a népi demokratikus államok 111. nemzetközi modellversenyét Moszkvában. A versenyen a Szovjetunió csapatán kívül Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Bulgária indult, de külön csapatot indított az Ukrán Szovjet Köztársaság is. Versenyzőink közül Rádóczi Nándor lett az A/2 kategóriában a második, Krizsma Gyula a gumisban a negyedik, Kun László a mechanikusban az ötödik, Egerváry Géza 5 ccm-es körrepülésben a második, Horváth Ernő pedig lökhajtásos modelljével a harmadik helyet érte el. Így csapatunk is harmadik lett Csehszlovákia és a Szovjetunió mögött. Október 17-én Dunakeszi repülőterén tartották a Wakefield gumimotoros modellek bajnokságát, amelyet Benedek György nyert meg 898 mp-es eredménnyel.

Az A/2 modellek meghívásos Dózsa-bajnokságát november 14-én Ferihegyen tartották. Ezen ismét a soproniak szerepeltek jól, és Sosztarich András 854 mp-cel megnyerte az első helyet. 1955 elején a FAI újabb két magyar modellrekordot hitelesített: Tóth István Pamutipari modellező Megyeren elért 4 ó 34 p 14 mp-es időeredményét, és Berke László 10 ccm-es McCoy 60 motorral elért 255 km/ó sebességét a körrepülésben.

Ez év januárjában a Magyar Repülő Szövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség egyesült a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetségbe. 1955-ben a gumi- és mechanikus modellek országos bajnokságát rendezték meg július 17-én Dunakeszin igen erős szélben. A Wakefield-kategóriát Simon Lajos nyerte meg 860 mp-es kitűnő eredménnyel. A mechanikus motoros csoportban a szegedi Hódi László 575 mp-es eredménnyel győzött.

Ez évben már válogatóversenyeken jelölték ki - alapos felkészítés után - a nemzetközi versenyek résztvevőit, aminek meglátszott a hatása az eredményekben. Augusztus 3-10. között Vrchlabiban, Csehszlovákiában tartották a népi demokratikus államok IV. nemzetközi modellversenyét, amelyet az A/2 kategóriában Rádóczi Nándor 787 mp-es összidővel nyert meg. Ennek a számnak a csapatversenyét is megnyertük. Az év fontosabb rekordjait a következőkben tartják nyilván: November 5-én Beck Rezső 5 ccm-es kategóriában 215 km/ó-ra javította a rekordot, november 6-án ugyanebben a kategóriában Horváth Ernő 222 km/ó-val új rekordot állított fel. November 7-én Benedek György a lökhajtásos kategóriában javította az előző rekordot 259 km/ó-ra, saját gyártmányú hajtóművével.

A II. Világháború után modellező szakkönyvek csak 1952-tó1 jelentek meg könyvkiadásunkban, kivéve a szovjet Babjev és Kudrjavcev Repülő játékok és modellek című könyvecskéjét (1949).

1952-ben az Ifjúsági Könyvkiadó adta ki Jászai Sándor Repülőmodellezés című munkáját, amely a szabadon repülő és a zárttéri modellezés eddigi ismereteit foglalta össze.

1953-ban a Magyar Repülő Szövetség vállalta az akkor igen jelentős műszaki ismereteket összefoglaló U-Control modellek című könyv kiadását, melyet Kun László írt.

Ugyanebben az időben jelent meg Somogyi Ferenc Modellmotorok című könyve, összefoglalva mindazon ismereteket, melyeket eddig a modellmotorok fejlesztéséről és típusairól szereztünk. A repülőmodellek hajtóművei közül a rezgőszelepes hőlégsugár-hajtóművek működési elveit és típusait ismertette Bánóczy Kálmán hasonló címen kiadott művében.

Az 1952-1953. évtől tehát a repülőmodellezők szakirányítását a jó szakkönyveknek adták át. A modellezők jól hasznosították és máig is hasznosítják a szakkönyveket a fejlesztésekben.

Különösen áll ez azokra az általános ismereteket adó szakkönyvekre, melyeket - az akkori politikai helyzetben szokásos módon - munkaközösségek hoztak létre és a Magyar Repülő Szövetség adott ki, mint A modellrepülés elmélete, amely a modellek légerőtani ismereteit és a szárnyszelvények megválasztásának szempontjait tárgyalta, és az addigi ismereteket összefoglaló Zárttéri modellezés kézikönyve. A gazdag szakirodalmi tevékenység sajnos nem folytatódott, jóllehet ez a képzési forma az, amely kis ráfordítással széles tömegekhez juttatja el az ismereteket.

Az 1956-os év első modellező eseményei január 8-án kerültek sorra a Rákosmezőn. Pinkert György és Nelhübel Tamás, a VIII. kerületi MÖHOSZ alapszerv modellezői felállították az első magyar rádiós modellrekordot. Gépük magasstarttal 1 p 14 mp-et, a Somogyi Ferenc-féle 2,5 ccm-es (Proton típusú) Diesel-motorral pedig 9 p 30 mp-et repült és kifogástalanul vezethető volt. A gép repülés közben a jelzések adására engedelmesen végrehajtotta a jobb- és balköröket, majd az adóállomástól alig néhány méterre szállt le.

1956. május 27. és június 3. között volt a dunakeszi repülőtéren a népi demokratikus államok V. nemzetközi modellversenye. A verseny jelentőségét nagyban emelte, hogy a rendező Magyarországon, a Szovjetunión, Csehszlovákián, Jugoszlávián, az NDK-n és Románián kívül a távol-keleti Kínai Népköztársaság csapata első ízben vett részt.

A szabadon repülő versenyeket a kedvező légköri viszonyok biztosítása végett hajnalban tartották. Az A/2-es versenyben erős küzdelemben a cseh Spulák győzött 849 mp-cel, második lett a magyar Rőser Péter, aki 776 mp-et ért el, a harmadik helyet a kínai Si-Min-Sen szerezte meg 740 mp-cel.

A gumimotoros versenyben több meglepetés született, és végül a cseh Cizek győzött 900 mp-es maximális idővel, a favorit szovjet Matvejev (875 mp) és a magyar Benedek (830 mp) előtt. A mechanikus motoros csoportban a győztes cseh Cerny is elérte a maximális 900 mp-et, a magyar Ördögh László 886 mp-cel a második, a kínai Liu-Min-Tao 876 mp-cel a harmadik lett. A szabadon repülő versenyek eredményei alapján a cseh csapat vezetett.

A 2,5 ccm-es sebességi kategóriában meglepetésre a magyar Beck Rezső és a világbajnok cseh Sladky egyformán 182 km/ó sebességet értek el, de jobb részeredményei alapján a győzelmet Beck Rezső szerezte meg. A harmadik helyre a szovjet Gajevszki került 175 km/ó sebességgel.

A műrepülőversenyt a budapesti Előre sportpályán tartották meg, igen nagy izgalom közepette. A verseny előtti próbarepítések során a magyar versenyző, Vass Géza elismerten a legjobb volt. Vass Géza beváltotta a magyar szurkolók reményeit, mert nemcsak a versenyt nyerte meg nagy fölénnyel, de akkora pontszámot szerzett, amennyi a magyar csapat győzelméhez is elég volt. Második helyezést ért el a cseh Fiala, harmadik lett a német Goulbier. Az összetett csapatversenyt Magyarország hajszállal nyerte Csehszlovákia előtt, a harmadik helyre az NDK modellezői kerültek. Szeptember l-én Szabadkán rendezték a mechanikus motoros modellek Európa-bajnokságát, rekkenő hőségben és erősen termikus időben. A versenyen a szovjet Petuhov és a magyar Kun József egyaránt elérték a maximális 900 mp-es összidőt, a győzelmet a 6. start alapján Petuhov szerezte meg, akinek gépe 6 p 27 mp-et repült.

A többi magyar versenyző gépei a termikus időben leáramlásban hamar leszálltak, és így a rangsorban hátrább kerültek. Kun József modellje 5 p 27 mp-et repült.

E bajnokságon a rendező Jugoszlávián kívül a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária és Svájc indult. A csapatversenyt a Szovjetunió nyerte meg 2585 ponttal, a negyedik Magyarország 2342 ponttal.

Szeptember 29-én Magyarország első alkalommal indult a hivatalos repülőmodellező világbajnokságon, melyet az olaszországi Firenzében tartottak. Versenyzőink nem okoztak csalódást, mert igen nehéz mezőnyben mindkét kategóriában a csapatversenyben negyedik helyet értek el, igen sok nyugati államot is megelőzve.

A nagy jelentőségű modellező eseményekben gazdag 1956. év utolsó versenye a körrepülő modellek országos bajnoksága volt, melyet október 21-én, a Városligeti-tó betonján rendeztek. E bajnokságon szerepelt először a Team Racing kategória, melyet első alkalommal az Azor László-Gombócz István páros nyert, 6 p 04 mp alatt repülte végig modelljük az előírt 10 km-es távolságot. A verseny után tartott rekordkísérleten Vitkovits Miklós az 5 ccm-es kategória csúcseredményét 229 km/ó-ra javította, Benedek György pedig a lökhajtásos kategóriában állított fel ugyancsak vékony huzalon 265 km/ó-s új nemzeti rekordot.

Megjegyzés: Az eredeti szövegen változtattam: a „felszabadulásunk után” kifejezést mindenhol „II. Világháború után” kifejezésre cseréltem. [Pinkert György]