2001

2001

–

2001

2001

2001

1. rész - Általános szabályok repülőmodellekre

2. rész – Nemzetközi versenyek általános szabályzata

7. rész – Rekordok

A.1.

CIAM Plenáris űlés

A.1.1.

A.1.2.

A.1.3.

A.2.

A CIAM plenáris ülések lebonyolítása

A.2.1.

A.2.2.

A.2.3.

A.3.

Elnökség

A.3.1.

A.3.2.

• a) A CIAM döntések értelmezése, alkalmazása és ellenőrzése;
• b) A világbajnokságok szervezésének ellenőrzése;
• c) A világbajnokságok zsűrijének és bíróinak jóváhagyása;
• d) Javaslatok beterjesztése a CIAM-hoz;
• e) A CIAM által az elnökségre átruházott bármely megbízás teljesítése.

A.3.3.

A.3.4.

A.3.5.

A.3.6.

A.4.

Albizottságok

A.4.1.

A.4.2.

A.4.3.

A.4.4.

A.5.

Az albizottsági munka formái

A.5.1.

A.5.2.

A.6.

Javaslat előterjesztése a CIAM-hoz

A.6.1.

• a) Meg kell adni a Sportkódex azon oldalszámát vagy oldalszámait, illetve a vonatkozó elfogadott módosításokat, ahol a javaslat meg fog jelenni;
• b) Hivatkozni kell a Sportkódexnek a tárgyhoz tartozó paragrafusára és/vagy címére;
• c) Megfelelően részletezni kell a javasolt szövegváltoztatást vagy kiegészítést;
• d) Egy különálló rövid leírásban meg kell adni a javasolt változás okát vagy okait;
• e) A javaslatokat az erre a célra szolgáló űrlapon kell megküldeni, amely a FAI irodától kapható. (Lásd az A.2 függeléket.);
• f) Minden javaslatot kategóriánként külön lapra kell írni, tehát a szabadonrepülő javaslatokat külön a körrepülőtől, RC műrepülőt külön az RC vitorlázótól, stb.

Lásd az A.12 paragrafust is.

A.6.2.

• a) Minden légisportokat irányító nemzeti szervezet és/vagy általuk jóváhagyott CIAM küldött;
• b) A CIAM elnöksége;
• c) Az albizottsági elnökök, az érintett albizottsági tagok többségének egyetértése esetén.

A.7.

Javaslatküldés időpontja a CIAM plenáris ülésére és az ülés napirendje

A.7.1.

A.8.

Nyelvek

A.8.1.

A.9

Versenynaptár

A.9.1.

Nyílt nemzetközi verseny jóváhagyása a CIAM ülések között is kérhető, ha az legalább három hónappal korábban eljut a FAI irodába, valamint a másolatok a CIAM elnökéhez és technikai titkárához. Olyan nyílt nemzetközi verseny, amelyre a javaslat november 15 után érkezik a FAI irodába, nem kerülhet be a következő évi Világkupába.

Minden kérelmet, amelyben egy versenynek a versenynaptárba való felvételét kérik, egy díjjal együtt kell a CIAM-nak megküldeni. Ha a díj november 15-ig nem érkezik meg, a versenyt törlik a versenynaptárból. A díj összegét évente a CIAM határozza meg, az A.13.1 pontnak megfelelően.

Világ- és kontinens bajnokságok regisztrálási díja november 15-ig meg kell érkezzen a FAI számlájára, és a versenyre vonatkozó dokumentumokat a FAI iroda meg kell kapja legkésőbb november 15-ig.

A használandó űrlapot ezen szakasz 2. függeléke tartalmazza.

A.9.2.

A.10.

Bírói lista

A nemzetközi bírók listájára jelölt személyek névsorának március 1-ig meg kell érkezni a FAI irodába, hogy az a plenáris ülésen hozzáférhető legyen. A lista a következő januártól kezdődően egy évig érvényes. A jelölésnek tartalmaznia kell a jelöltek címét, telefon- és faxszámát, valamint e-mail címét.

A használandó űrlapot ezen szakasz 2. függeléke tartalmazza.

A.11.

Technikai szakértők listája

A technikai szakértők listájára jelölt személyek névsorának, amelyről a megválasztott albizottsági elnökök tagjaikat választhatják, március 1-ig meg kell érkezni a FAI irodába. A jelölési űrlapnak tartalmazni kell a jelöltek címét, telefon- és faxszámát, valamint e-mail címét. Az albizottságok hivatali ideje a plenáris ülések közötti időszak.

A használandó űrlapot ezen szakasz 2. függeléke tartalmazza.

A.12.

A szabályváltozások érvénybelépésének időpontja

A repülő- és rakéta modellek specifikációira, manőverlistákra és versenyszabályokra vonatkozó négy éves szabályváltozási tilalom minden kategóriára szigorúan érvényes, de az minden kategóriában a világbajnokságok ciklusához igazodva lép életbe. Azon kategóriákban, amelyekben páros évben van világbajnokság, 2000 a kiinduló pont: a 2000-ben elfogadott szabályok 01, 02, 03 és 04-ben érvényesek. Bármely 04-ben elfogadott módosítás 05-ben, a következő, 06-os világbajnokság előtt egy évvel lép életbe, és hatályban marad 06, 07 és 08-ban, amikor egy új négy éves ciklus kezdődik. Azon kategóriákban, amelyekben páratlan évben van világbajnokság, 2001 a kiinduló pont. A szabályok ezután legközelebb 05-ben módosíthatók, és azok 06-ban, a következő világbajnokság előtti évben lépnek életbe, és így tovább.

Minden javaslatot először az illetékes albizottságok elnökei vizsgálnak meg alaposan, ellenőrzik elfogadhatóságukat, mielőtt azokat az elnökség elé terjesztik. Az elnökök kötelessége, hogy rámutassanak a javaslatok bármely félreérthető, vagy a CIAM követelményeihez nem igazodó részére, és minden olyan hatásra, amit azok más szabályokra gyakorolhatnak.

Minden technikai szabályváltozási javaslatot adatokkal kell alátámasztani. Még életbe nem lépett szabályváltozásokra vonatkozó módosítások nem fogadhatók el.

A négy éves szabály befagyasztás alól kivételt csak sürgős, valóban biztonsági témák, elengedhetetlen szabály tisztázások és zajra vonatkozó változások képeznek.

Minden, a napirendbe felvett szabály javaslatnak, útmutatónak vagy bármely egyéb témának rendelkezésre kell állni elektronikus formában is, hogy ez megkönnyítse a napirend megszerkesztését.

A plenáris ülést követően a technikai titkár elkészíti a következő év január 1-től életbe lépő módosítások listáját, azt az elnök hagyja jóvá, és a FAI iroda juttatja el a jegyzőkönyvvel együtt a légisportokat irányító nemzeti szervezetekhez és az elnökség tagjaihoz.

A.13.

Repülőmodellező pénzalap

A.13.1.

A.13.2.

• a) a CIAM Flyer kiadásának elkerülhetetlen költségeire;
• b) a repülő- és rakétamodellező világkupa versenyek FAI érmeinek és diplomáinak költségeire;
• c) a világbajnoki trófeák szükség szerinti felújítására;
• d) a CIAM elnökének vagy helyettesének a FAI Általános Konferenciáján, a CIAM elnökségi és plenáris ülésein való részvételének utazási és szállás térítésére;
• e) az évenként fennmaradó összeg erejéig az elnökségi üléseken való részvétel olyan költségeire, melyek nem háríthatók át a légisportokat irányító nemzeti szervezetekre.

A.14.

Szabályváltozás ideiglenesről hivatalosra

A.14.1.

A.15.

Szabályzat alkalmazhatósága világbajnokságon

A.15.1.

B.1.

Nemzetközi versenyek általános meghatározása

Bármely repülő- és rakétamodellező esemény, amelyen legalább két különböző országból vesznek részt személyek vagy csapatok. Ezeket a légisportokat irányító nemzeti szervezet rendezi, illetve annak engedélyével vagy részvételével kell megrendezni a Sportkódex 4b, c és d szakaszainak előírásai szerint. Ezeket a versenyeket fel kell venni a FAI sportnaptárba, és csak olyan személyek vehetnek rajtuk részt, akik érvényes FAI sportlicenszel rendelkeznek.

B.2.

Nemzetközi versenyek fajtái

B.2.1.

Nyílt nemzetközi versenyek

Olyan versenyek, amelyeken minden olyan versenyző részt vehet, aki rendelkezik érvényes FAI sportlicenszel. Ezek csak egyéni versenyek.

B.2.2.

Korlátozott nemzetközi versenyek

Olyan versenyek, amelyekre minden versenyzőt a légisportokat irányító nemzeti szervezet jelöli ki. Ezek a versenyek egyéni és esetleg nemzetközi csapatversenyek.

B.2.3.

Kontinensbajnokságok

Ezek korlátozott nemzetközi versenyek, amelyekre a versenyzőket a légisportokat irányító nemzeti szervezet jelöli ki, és amelyeken egy kontinens legalább négy különböző országából vesznek részt személyek vagy csapatok. Ezek a versenyek egyéni és esetleg csapatversenyek, és csak azokban az években rendezhetők, amikor az adott kategóriában nincs világbajnokság.

B.2.4.

Világbajnokságok

Ezek korlátozott nemzetközi versenyek, amelyekre a versenyzőket a légisportokat irányító nemzeti szervezet jelöli ki, és amelyeken legalább öt különböző országból vesznek részt személyek vagy csapatok. Ha kevesebb mint öt ország nevez, a világbajnokságot törölni kell. Ezek egyéni és nemzeti csapatversenyek.

A világbajnokságokat a CIAM tervezi és írja ki.

A világbajnokságokat rendszerint kétévenként rendezik.

B.2.5.

Világkupa

A világkupa speciális nyílt nemzetközi versenyek eredményeinek értékelése egy év során. Világkupát az illetékes CIAM albizottság szervezhet minden olyan kategóriában, amelyben világbajnokságot rendeznek.

Ha egy CIAM albizottság egy világkupát indít, akkor:

• a) meg kell határozza a szabályokat és a pontrendszert; ezeket nyilvánosságra kell hozza a Sportkódexben;
• b) előre ki kell jelölje a FAI sportnaptárból azokat a nyílt nemzetközi versenyeket, amelyek beszámítanak az értékelésbe;
• c) össze kell gyűjtse minden verseny eredményeit, meg kell állapítsa a versenyzők pontszámait;
• d) nyilván kell tartsa és közre kell adja a világkupa pillanatnyi állását az év folyamán;
• e) minden kategória győztesét díjaznia kell a FAI érmével és diplomájával, a második és harmadik helyezetteket pedig a FAI diplomájával.

B.2.6

Ez egy folyamatos értékelés az összes nyílt és nemzetközi verseny, valamint a kontinens- és világbajnokságok, továbbá világkupa versenyek eredményei alapján. Nemzetközi ranglistát az illetékes CIAM albizottság szervezhet minden olyan kategóriában, amelyben világbajnokságot rendeznek.

Ha egy CIAM albizottság egy nemzetközi ranglistát indít, akkor:

• a) meg kell határozza a szabályokat és a rangsorolási algoritmust; ezeket nyilvánosságra kell hozza a Sportkódexben;
• b) össze kell gyűjtse minden verseny eredményeit, és alkalmaznia kell azokra a rangsorolási algoritmust;
• c) el kell készítse, és közre kell adja a naprakész ranglistákat az év folyamán.

B.3.

Versenyzők és csapatok

B.3.1.

Versenyző

Egyéb előírás hiányában, a nevezési lapon feltüntetett versenyző a benevezett modell építője kell legyen.

B.3.2

Sportlicenszek

Egy nemzetközi versenyre benevező minden versenyzőnek, csapatkapitánynak és csapatkapitány asszisztensnek rendelkezni kell a FAI sportlicenszével. A sportlicenszet a versenyző, a csapatkapitány vagy a benevezett csapatkapitány asszisztens légisportokat irányító nemzeti szervezete bocsátja ki a Sportkódex általános része alapján, és azon fel kell tüntetni a nemzeti azonosítási jelzést.

B.3.3

Helyettes (proxy) versenyző és csapattagok cseréje

A helyettes (proxy) repítés a repülő- és rakétamodellek egyik osztályában és kategóriájában sem megengedett. Csapattag cseréje a regisztrálás, vagy a modellek műszaki ellenőrzésének időpontjáig megengedett attól függően, melyik van előbb.

B.3.4

Korbesorolás a versenyen

A versenyző ifjúságinak (juniornak) minősül azzal a naptári évvel bezárólag, amelyikben betölti a 18. életévét. Minden más versenyző felnőttnek (szeniornak) minősül.

• a) Ifjúságiak részére külön világ- és kontinensbajnokságokat lehet rendezni. Ezeken a junior a bajnokságokon minden versenyző és minden segítő, csapattag, mechanikus vagy kisegítő ifjúsági kell legyen. Az RC vitorlázó (F3B és F3J) bajnokságok kivételével, a starthely területén csak a csapatkapitányok és/vagy megfelelően regisztrált asszisztensük és a rendezők lehetnek felnőttek.
• b) Ha nyílt nemzetközi versenyen három vagy több ifjúsági versenyző vesz részt, akkor az eredménylistán az ifjúságiakat külön is értékelni kell.

B.3.5

Nemzeti csapatok világ- és kontinensbajnokságokon

A nemzeti csapat minden kategóriában maximum három egyéni versenyzőből vagy három versenyzőpárból és a csapatkapitányból állhat. Csak a körrepülőknél (F2) a csapat minden kategóriában maximum négy egyéni versenyzőből vagy négy versenyzőpárból – ahol a negyedik versenyző(k) junior(ok) – és a csapatkapitányból állhat. A mindenkori világ- vagy kontinensbajnoknak jogában áll (a légisportokat irányító nemzeti szervezete jóváhagyásával) részt venni kategóriájának következő világ- vagy kontinensbajnokságán függetlenül attól, hogy tagja a nemzeti csapatnak vagy sem. Ha nem tagja a nemzeti csapatnak, akkor eredményét a csapatversenyben nem veszik figyelembe.

B.3.6

Csapatkapitány

A csapatkapitány segíthet a versenyzőknek. Ő az egyetlen személy, aki vita vagy óvás esetén a zsűrivel vagy a rendezőséggel tárgyalhat.

Szabadonrepülő, körrepülő, makett és rakétamodell versenyeken a csapatkapitánynak lehet egy, a rendezőség által regisztrált asszisztense, aki ugyanolyan feladatokat láthat el mint a csapatkapitány, azonban nem megengedett számára a zsűrivel vagy a rendezőséggel való tárgyalás, kivéve óvások benyújtását.

B.4.

A verseny hivatalos szervei

B.4.1

FAI zsűri

Minden, a FAI sportnaptárban szereplő nemzetközi verseny rendezője háromtagú FAI zsűrit kell jelöljön, amelynek tagjai közül legalább kettőt az eseményen szereplő modellkategóriát jól ismerő személyek közül kell választani. A zsűri felelőssége, hogy figyelemmel kísérje, hogy az eseményt a Sportkódex 4b, c és d szakaszának vonatkozó rendelkezései szerint vezetik-e, és ők vannak felhatalmazva arra, hogy döntést hozzanak bármely felmerült problémáról és eldöntsenek bármely vitát. A FAI zsűri a verseny kezdete előtt meg kell győződjön arról, hogy a rendezők eleget tettek a B.7 pont előírásainak.

A FAI zsűri legalább egy közös nyelvet kell bírjon.

Világ- és kontinensbajnokságokon a FAI zsűri független kell maradjon a rendezőktől, hogy képes legyen betartatni a FAI szabályokat, és mint független bírói testület tudjon működni a rendezők és versenyzők közötti vitákban.

Minden nemzetközi verseny zsűrielnöke egy jelentést kell eljuttasson a FAI-hoz a versenyt követő egy hónapon belül. A jelentésnek tartalmaznia kell a Sportkódextől történt bármely eltérést és minden előfordult különleges körülményt.

B.4.2

B.4.3

B.4.4

A zsűrit a verseny kezdete előtt be kell jelenteni. A zsűritagok a versenyen nem indulhatnak, kivéve ha a program a kategóriákat időben elválasztja. Ebben az esetben egy vagy két zsűritag versenyezhet valamely kategóriában, eközben őket (abban a kategóriában nem versenyző) változó zsűritagok helyettesítik az adott kategóriát érintő minden ügyben. A változó zsűritagokat úgy kell kiválasztani, hogy a nemzetiségi és nyelvi előírások mindig teljesüljenek.

B.4.5.

A verseny hivatalos személyei (bírók, időmérők stb.)

A rendezők más országokból is kijelölhetnek időmérőket vagy más hivatalos személyeket, feltéve, hogy ehhez az illető saját légisportokat irányító nemzeti szervezete hozzájárult.

B.4.6.

B.4.7.

B.5.

Nemzetközi versenyek szervezése

Követni kell a CIAM vonatkozó rendezői útmutatójának tanácsait.

A szabályokat a verseny területén ki kell függeszteni angolul, és a rendező ország nyelvén.

B.5.2.

Világ- és kontinensbajnokságok

A CIAM határozza meg, hogy melyik versenyszámban tartanak világ- és kontinensbajnokságot, és melyik légisportokat irányító nemzeti szervezetet jelölik az esemény felelős szervezőjének. Bajnokságok rendezésére vonatkozó ajánlatok a kiválasztott évet megelőzően bármikor benyújthatók. Egy ajánlat végleges jóváhagyása a CIAM plenáris ülésén szavazással történik, rendesen két évvel a javasolt bajnokság éve előtt. Rendkívüli körülmények esetén a világ- és kontinensbajnokság odaítélésére vonatkozó döntés meghozható a javasolt bajnokság évéhez képest két évnél korábban is, ha erre kérés érkezik november 15-ig, és az nyilvánosságra kerül a következő plenáris ülés napirendjében. Ahhoz, hogy a javaslatok szavazásra kerülhessenek, a 4a szakasz 1. függelékében közölt útmutató szerinti minden részletet tartalmazniuk kell. Olyan esemény esetében, amelyre két évvel korábban nincs elfogadható ajánlat, a döntés elhalasztható a bajnokságot megelőző év plenáris ülésére. Ha ezen az ülésen sincs elfogadott ajánlat, a plenáris ülés kivételesen átengedheti a döntést az adott év végén esedékes CIAM elnökségi ülésnek. Ez a legkésőbbi időpont, amikor döntés hozható egy következő évi bajnokság megrendezésére.

B.5.3.

Helyi szabályok

A rendezők által létrehozott helyi szabályokat minden versenyző számára hozzáférhetően legkésőbb az utolsó bulletinben nyilvánosságra kell hozni, lehetőleg a nevezési határidő előtt. A később meghatározott helyi szabályokat írásban kell közzétenni a verseny kezdete előtt.

B.6.

Verseny információk és nevezési díjak

B.6.1.

Vezetéknév – keresztnév – születési dátum – postacím – nemzetiség – FAI licensz szám – benevezett kategória/kategóriák.

B.6.2.

B.6.3.

B.6.4.

A maximális költség hét éjszakára 900 CHF lehet, kivéve azokat a versenyeket, amelyek nagy számú bírót kívánnak, vagy hét napnál hosszabbak.

A szállodai elhelyezés költségeit elfogadható határok között kell tartani. Gondolni kell arra, hogy a szállodai elhelyezés gyakran az egyetlen lehetőség a tengerentúli részvevők számára. Egy elfogadható középkategóriájú szállás elegendő. Nincs szükség semmiféle luxusra. Ugyanez vonatkozik az étkezésre.

Az öt nemzetközi bírónál többet kívánó világbajnokságok esetében minden versenyző egy további különálló költséggel terhelhető meg, az öt fölötti bírók tényleges utazási, szállás és étkezési költségeinek fedezésére. Ez a többlet költség nem lehet több, mint 245 CHF versenyzőnként.

B.6.5.

B.6.6.

B.7.

Különleges szervezési követelmények

A rendezők kötelességei:

B.7.1.

B.7.2.

B.7.3.

B.7.4.

A rendező olyan beosztást kell készítsen a hivatalos tréningnapra, amely minden versenyző számára azonos gyakorlási időt biztosít. A tréningnap nem hosszabbítható meg úgy, hogy az késleltesse a hivatalos verseny kezdetét. Egy tartaléknapot kell betervezni a verseny után, hogy a hivatalos repítéseket be lehessen fejezni, ha időjárási vagy egyéb okok miatt a program a tervezetthez képest késedelmet szenved.

B.7.5.

B.7.6.

B.7.7.

Minden starthelyet el kell látni legalább egy távcső állvánnyal.

B.7.8.

B.7.9.

B.7.10.

B.8.

Rádióirányítás

B.8.1.

Az adófrekvenciát ki kell jelezni az adó külsején, a cserélhető modulon, vagy a frekvenciaváltón. A frekvencia-szintézeres adókat olyanra kell tervezni, hogy a pillanatnyi frekvenciát kijelezzék, és a frekvencia változtatása RF (rádiófrekvenciás) adás nélkül történjen.

Ha az adott kategóriára vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek, a versenyző csak egy frekvenciát használhat a verseny során.

Megjegyzés: Bizonyított interferencia esetén a főrendező egy másik frekvenciát jelölhet ki.

B.8.2.

B.8.3.

Egyéb előírás hiányában a különböző versenyzők kezdeti startsorrendjét véletlenszerű sorsolással állapítják meg a verseny előtt, figyelembe véve, hogy frekvencia ne kövessen frekvenciát, kivéve F3B és F3J-ben, csapattagok ne kerüljenek azonos futamba F3D és F5D-ben, és csapattag ne kövessen csapattagot ugyanazon csapatból, kivéve F3B és F3J-ben.

B.8.4.

A rendező a verseny helyszín vizsgálatát munkanapokon és hétvégeken is el kell végezze, hogy megállapítsa az esetleges eltéréseket, melyekre, ha vannak, figyelmeztetni kell a légisportokat irányító nemzeti szervezeteket (sok kereskedelmi és ipari tevékenység csak munkanapokon okoz problémát). Bármely esetben a rendező felelőssége annak biztosítása, hogy egy rádióirányítású rendezvény minden részvevőjét előzetesen figyelmeztesse a repítési területen lehetséges bármely ismert rádió interferencia problémára.

B.9.

Időmérés

Megjegyzés: Ez a szabálypont csak szabadonrepülő és rakétamodellekre alkalmazandó.

B.9.1.

Versenyzők tevékenykedhetnek mint időmérők.

B.9.2.

B.9.3.

B.9.4.

Minden időmérőt el kell látni távcsővel.

B.9.5.

B.9.6.

B.9.7.

• a) A távcsövek nagyítása legalább 7-szeres legyen. Minden starthelyen legalább egy távcsövet állványra kell helyezni.
• b) Az időmérőnek a távcsövet az időmérés előtt a szeméhez kell szabályozni. Ezt először a központi gombbal a fókusz módosításával kell elvégezni, majd külön kell szabályozni az állítható szemlencsét. A szemlencsék közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy kerek látómező adódjon.
  Megjegyzés: Azoknál a távcsöveknél, amelyeken nincs központi fókuszállító, a beállítást az egyes szemlencsék forgatásával kell elvégezni.
• c) Beállítás után a skálajelzéseket fel kell jegyezni. Ez megkönnyíti az ismételt beállítást, ha szükséges.
• d) Az időmérő ne használja a távcsövet a modell indítása közben. Körülbelül a modell egy perces repülése után javasolható a távcső használata. Ez alól kivétel az F1A kategória, ahol a távcsövet használni kell a modell indítása közben azért, hogy a leakasztás pillanata világosan megállapítható legyen az esetben, ha a versenyző messze eltávolodott a starthelytől.
• e) A távcsövek használatát nem szabad a repülés során túl későre hagyni, amikor fennáll a veszély, hogy a távcsővel a modellt nem találják meg.

B.10.

A verseny időtartama

B.10.1.

B.10.2.

B.11.

A verseny megszakítása

B.11.1.

• a) A szélsebesség a startvonalnál (repülési vonalnál) a talaj felett 2 m magasságban mérve legalább egy percen át (szabadonrepülőre 20 mp) folyamatosan nagyobb mint 12 m/s (szabadonrepülő, makett és rakétamodelleknél 9 m/s); a kategória szabályzata ettől eltérően rendelkezhet.
• b) A látási viszonyok akadályozzák a modellek kellő megfigyelését (különösen szabadonrepülő vagy RC versenyeken), vagy a légköri viszonyok miatt a verseny folytatása veszélyes.
• c) A startvonalat át kell helyezni. Ez csak fordulók között történhet, illetve csoportok között az F3B és F3J-ben.
• d) A fennálló körülmények olyanok, hogy azok elfogadhatatlan sporteredményekhez vezethetnek.
• e) Az F3A, F5A, F3C és F4C versenyek esetében a nap a manőverterületen van.

Forduló közben történt megszakítás esetén a forduló hátralévő részét be lehet fejezni, amint azt a körülmények megengedik, az összes versenyzőnek és csapatkapitánynak adott megfelelő jelzést követően.

B.11.2.

B.11.3.

B.12.

Értékelés és díjazás világ- és kontinensbajnokságokon

B.12.1.

Egyéni értékelés

• a) Minden versenykategóriában az első, második és harmadik helyezést elért versenyzőt a FAI érmével és diplomájával jutalmazzák.
• b) Ha van vándorkupa, akkor azt a győztes versenyző légisportokat irányító nemzeti szervezete kapja megőrzésre a következő bajnokságig.
• c) A győztes a kategória világbajnoka címet viseli.
• d) Körrepülőben, ahol kontinens- és világbajnokságon a nemzeti csapatoknak egy junior tagja lehet, az első, második és harmadik helyezett junior versenyzők egyéni díjban részesülnek. Ha kontinensbajnokságon legalább négy junior vesz részt legalább négy különböző országból, a győztes a kategória junior kontinensbajnoka címet viselheti. Ha világbajnokságon legalább öt junior vesz részt legalább öt különböző országból, a győztes a kategória junior világbajnoka címet viselheti.
• e) Az egyéni érmek költségeit a bajnokság rendezője viseli.

B.12.2.

Nemzetközi csapatértékelés

• a) A nemzetközi csapatsorrend megállapítása a három csapattag (az F2A, F2B és F2D esetében a három legjobb pontszámú tag, illetve az F2C esetében a három legjobb pontszámú csapat) pontszámának összege alapján történik. Ha a csapatverseny eldöntetlen, akkor a kisebb helyezési szám összeggel rendelkező csapat nyer. Ha ez is egyenlő, akkor a legjobb egyéni helyezés dönt.
• b) Minden kategóriában egy FAI érmet adományoznak az első, második és harmadik legjobb csapat kapitányának.
• c) Minden kategóriában az első, második és harmadik helyezett csapat minden tagjának, a csapatkapitányt is beleértve, a FAI egy diplomát adományoz.
• d) Ha van vándorkupa, azt a győztes csapat légisportokat irányító nemzeti szervezete kapja megőrzésre a következő bajnokságig.
• e) Az érmek költségeit a bajnokság rendezője viseli.

B.12.3.

• a) Olyan világ- és kontinensbajnokságokon, ahol egynél több kategória szerepel, a versenyző országok az összteljesítményük szerint is rangsorolhatók. Ennek alapjául az a pontszám összeg szolgál, amely úgy adódik, hogy a három csapattag (az F2A, F2B és F2D esetében a három legjobb pontszámú tag, illetve az F2C esetében a három legjobb pontszámú csapat) pontszámát valamennyi kategóriára összegezik. A legmagasabb összpontszámot elért csapat a győztes. Holtverseny esetén a kisebb csapat helyezési szám összeggel rendelkező csapat nyer. Ha ez is egyenlő, akkor a kategóriánkénti legjobb egyéni helyezések összege dönt.
• b) Ha van vándorkupa, azt a győztes csapat légisportokat irányító nemzeti szervezete kapja megőrzésre a következő bajnokságig.
• c) Ehhez a rangsoroláshoz nem tartozik FAI érem vagy diploma.

B.13.

A modelljellemzők ellenőrzése

B.13.1.

B.13.2.

B.13.3.

B.13.4.

B.13.5.

B.13.6.

• a) A modellek adatait tartalmazó űrlapokat (Certificate) és hozzájuk tartozó modelleket be kell mutatni érkezéskor, a versenyre történő regisztrálás során. Ezeket a modelleket a rendező azonosítás céljából egyértelműen megjelöli.
• b) A verseny megkezdése előtt a modellek jellemzőit hivatalosan nem ellenőrzik.
• c) A versenyzőknek joga van arra, hogy a verseny előtt és alatt a startzsinórt (F1A), a gumimotorokat (F1B) és a lökettérfogatot (F1C és F1J) hivatalosan ellenőriztessék.
• d) A versenyzőknek joga van arra, hogy a verseny előtt és alatt modelljeik minimális súlyát ellenőriztessék.

B.14.

Óvások

B.14.1.

B.14.2.

Időbeli megkötések óvások benyújtásánál:

• a) A sportesemény megnyitása előtt: A verseny megnyitása előtt legalább egy órával kell benyújtani egy nevezés érvényessége, a versenyzők minősítése, a versenyszabályok, a repítési és versenyterület, a modellek ellenőrzése, a bírók vagy más hivatalos személyek elleni óvást.
• b) A sportesemény alatt: Azonnal be kell nyújtani az óvást a bírók vagy a verseny más hivatalos személyeinek döntése ellen, vagy egy másik versenyző vagy csapatkapitány verseny közbeni hibája, szabálytalansága ellen.
• c) Az eredmények közlése után: Az eredményekre vonatkozó bármely óvást a légisportokat irányító nemzeti szervezeten keresztül a FAI főtitkárához kell benyújtani, a rendező eredményközlését követő 15 napon belül. Ha szükséges, ez az óvás a CIAM-nak továbbítható.

B.15.

Biztonsági óvintézkedések és előírások

Napjainkban a modellrepítések nagy többsége a legtöbb országban inkább kikapcsolódás keretében történik, semmint verseny keretében, és időnként szabadon megközelíthető helyeken, kevés, vagy minden hivatalos ellenőrzés nélkül. Bármely repülőmodell baleset vagyoni kárt, sebesülést, sőt esetleg halált is okozhat. A közvetlen kártól eltekintve, kevésbé nyilvánvaló következmény a modellrepítés kedvezőtlen megítélése, ami az ilyen balesetekről szóló híradásokból ered, és amely nyílt ellentétekhez és a repítési lehetőségek elvesztéséhez vezet.

Bár az alábbi tudnivalók elsősorban FAI versenyszerű repítésekre vonatkoznak, sok közülük alkalmazható nemzeti versenyekre és szórakozásból történő modellrepítésekre egyaránt.

B.15.1.

Előzmények

A legnagyobb jelentősége annak van, hogy minden modellező betartsa a biztonsági szabályokat. Gondatlanságból okozott bármely baleset akadályozza a modellrepülés fejlődését.

A biztonsági szabályok nem jelentenek akadályt a modellrepítés élvezetében, ezek kinyilvánítják, hogy a modellt repítők a felelős személyek, és segítenek biztosítani, hogy azok lehessenek.

Az nem az intelligencia jele, ha valaki nézők között mutogatja saját ügyességét. A modellező tudhatja, hogy mit csinál, de nincs rá mód hogy tudja, mit csinál bárki más. Így az a személyes érdeke, hogy biztos legyen abban, hogy egyetlen akciója sem fog balesetet okozni. Ezért nagyon fontos, hogy versenyen vagy nézők jelenlétében addig egyetlen modellt se repítsünk, amíg annak repülésre való alkalmasságáról meg nem győződtünk.

B.15.2.

Illetékesség

A következő hivatalos személyek illetékesek a biztonsági szabályok alkalmazására és betartatására:

a zsűri;
a versenybírók;
a főrendező;
a mérkőzésvezetők;
a starthelyvezető;
a műszaki vizsgát végzők;
a rendező szerv minden tisztségviselője.

B.15.3.

Tilos

• a) a fémlapátú légcsavar vagy rotor;
• b) robbanómotorhoz a javított légcsavar vagy rotorlapát;
• c) a nem megfelelően rögzített motor;
• d) a késélességű belépőél;
• e) a hegyes légcsavarkúp vagy légcsavaranya;
• f) a nem rezgésbiztosan rögzített rádió-berendezés, ha motorrezgés van;
• g) bármely olyan ballaszt vagy nehéz alkatrész, amely elveszhet;
• h) bármely égő gyújtózsinór, amely nincs védőcsőbe vagy hasonlóba fogva, ami megtartja és eloltja.

B.15.4.

Szükséges

• a) A modellen legyen rajta tulajdonosának azonosítója.
• b) Minden légcsavarkúp, vagy más, előre kiálló fém vagy hasonlóan kemény rész lekerekítési sugara legalább 5 mm legyen.

B.15.5.

Repítés előtti ellenőrzés

Közvetlenül minden repítés előtt a repítő személy meg kell vizsgálja a fennálló körülményeket, mindazon részek megfelelő működését, amelyek hozzájárulnak a modell eredményes és biztonságos repítéséhez, a különböző részek megfelelő csatlakozását és rögzítését, különös figyelemmel a motorokra és légcsavarokra.

Azon modelleket, amelyeket nem próbáltak ki, így nem biztosított a repülőképességük, nézők jelenlétében nem szabad repíteni. Törekedni kell arra, hogy minden repítés olyan módon történjen, hogy távol tartsák a veszélyt a nézőktől és más repítő személyektől.

B.15.6.

B.15.7.

Repítési terület

Kötelező, hogy minden repítési terület elegendően távol legyen az elektromos távvezetékektől.

A startterületet kellő gondossággal úgy kell megválasztani, hogy a személyek és tárgyak normális biztonsága garantálható legyen. A kiválasztásnál figyelembe kell venni: a szél erősségét és irányát, az épületek, kifutópályák, járműparkolók és a nézők területének relatív elhelyezkedését, valamint azt a területet, ahová a modellek a széltől függően normál repítés esetén feltehetően leszállnak.

Repülőterek környezetében lévő repítési helyek, különösen a leszálló útvonal mentén, csak a repülőtéri irányító engedélyével és csak a biztonsági szabályok és követelmények teljesítése esetén választhatók ki versenyterületnek.

B.15.8.

Büntetések

Minden veszélyes modellt ki kell zárni a versenyből. Bármely, a biztonsági szabályokkal ellentétes tevékenység esetén a Sportkódex Általános Szakaszában (General Section) felsorolt büntetéseket alkalmazzák.

B.16.

Kizárás a versenyből

B.16.1.

B.16.2.

B.16..3

B.17.

FAI bajnoki trófeák

B.17.1.

Felügyelet

Minden trófea, amit a CIAM bajnoki versenyek egyéni és csapat győzteseinek díjazására elfogadott, a FAI felügyelete alá tartozik.

B.17.2.

Tulajdonjog

Az adományozás feltételeitől függően a trófeák a FAI vagy az adományozó tulajdonát képezik. A tulajdonjogot a FAI iroda egy jegyzékben nyilvántartja.

B.17.3.

Díjazás

A trófeákkal a védőket kétévenként díjazzák. Abban az esetben, ha egy trófeát bármely okból öt évig nem adnak ki, a trófea feletti rendelkezés joga visszaszáll az adományozóra.

B.17.4.

• a) A trófea jó állapotban való megőrzéséért.
• b) A győztes nevének és a díjazás évének bevésetéséért olyan módon, ahogy az előző győztesek esetében történt.
• c) A védés időtartamára az elvesztés elleni biztosításért.
• d) A trófeának a következő bajnokság rendezőihez történő eljuttatásáért, a rendező által kért címre és időpontra. Ha ilyen kérés nincs, a trófeát legalább hat héttel a bajnokság időpontja előtt el kell juttatni a rendező légisportokat irányító nemzeti szervezethez.
• e) A trófea rendezőkhöz történő szállításának költségei a védő légisportokat irányító nemzeti szervezetet terhelik.

B.17.6.

A trófeák továbbadása

A bajnokság rendezői felelősek azért, hogy:

• a) A trófeák meghatározott időpontra és címre történő visszajuttatását kérjék az illetékes légisportokat irányító nemzeti szervezetektől.
• b) Minden levelezés másolatát, és a trófea következő védőjének nevét és címét a FAI irodának és a CIAM titkárának megküldjék.
• c) A trófeát átvevő csapat kapitánya az átvételt a trófeáról kiállított űrlapon elismerje.

B.17.7.

A trófeák nyilvántartása

A CIAM elnökség a trófeákról központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a védőket, az adományozót, az adományozás feltételeit és az elfogadást. A nyilvántartást a CIAM titkára vezeti, és aktualizálja minden évben, legkésőbb a CIAM évi közgyűlésére.

B.17.8.

A trófeák elfogadása

A bajnokságok jutalmazására örökös trófeát (amely a FAI vagy az adományozó tulajdonában marad) adományozók szándékukat minden évben a napirend lezárásának időpontjáig közölhetik a CIAM-mal. A trófea elfogadása a CIAM tagok többségének igen szavazatától függ.

B.17.9.

Elvesztés

Elvesztés, vagy a bajnoki trófeákkal történő jutalmazás elmulasztása esetén a bajnokság rendezői nyilatkozni tartoznak a CIAM felé a körülményekről, továbbá javaslatot kell tenniük a pótlásra, amely meg kell feleljen az eredeti trófea adományozója és a CIAM szándékainak.

1.1.

Repülőmodellek általános meghatározása

A repülőmodell korlátozott méretű motoros vagy motornélküli, levegőnél nehezebb szerkezet, amely ember szállítására nem alkalmas, és amelyeket verseny, sport és rekreációs célokra használnak, nem pedig kereskedelmi, vagy állami, tudományos kutatásra vagy katonai célra fejlesztett meg nem nevezett légi járművek (UAV) .

1.2.

Repülőmodellek általános jellemzői

Egyéb előírás hiányában a repülőmodellek az alábbi általános előírásoknak kell megfeleljenek:

Minden motoros repülőmodell kategóriában, amelyre nincs más elfogadott zajszint szabályzat, a megengedett zajszint 3 m távolságból mérve 96 dBA. A speciális zajmérési módszerek kidolgozása az érintett albizottságok feladata.

A zajszint határok elektromotoros modellekre nem vonatkoznak.

1.3.

Repülőmodellek osztályozása

1.3.1.

F1 osztály – Szabadonrepülés

Olyan repítés, amelynek tartama alatt nincs semmiféle fizikai kapcsolat a modell és a versenyző vagy annak segítője között. Rádióval irányított műveletek csak akkor alkalmazhatók, ha ezt a kategóriára a szabályok kifejezetten megengedik. Nem megengedett aktív érzékelőkkel működő zártláncú irányító rendszerek, és aerodinamikai repülés irányítás alkalmazása, kivéve az F1E modellek irányítását.

Kategóriák:

F1A – Vitorlázók (A-2)
F1B – Modellek nyújtható motorral “Wakefield”
F1C – Motoros modellek
F1D – Zárttéri modellek
F1E – Automatikus irányítású vitorlázók
F1F – Helikopter modellek
F1G – Modellek nyújtható motorral “Coupe d'Hiver” (Téli Kupa)
F1H – Vitorlázók (A-1)
F1J – Motoros modellek
F1K – Modellek CO2 motorral
F1L – Zárttéri EZB modellek
F1M – Zárttéri “beginner” kategória
F1N – Zárttéri kéziindítású vitorlázók.

1.3.2

F2 osztály – Huzalirányítású körrepülés

Olyan repítés, amelynek tartama alatt a modell helyzetét és magasságát a talajon tartózkodó pilóta aerodinamikai úton, kormányfelületek segítségével szabályozza, melyeket a modellhez közvetlenül csatlakozó egy vagy több nyújthatatlan huzallal vagy kábellel mozgat. A huzalokat vagy kábeleket mozgató berendezés kézben tartható, vagy központi oszlophoz csatlakoztatható. A modell vagy a motor irányítására a felszállás vagy a repülés alatt más módszer, mint amit a pilóta működtet a huzal, vagy huzalok segítségével, nem használható.

Kategóriák:

F2A – Sebességi modellek
F2B – Műrepülő modellek
F2C – Team racing (csapatverseny) modellek
F2D – Combat (légiharc) modellek.

1.3.3.

F3 osztály – Rádióirányítású repülés

Olyan repítés, amelynek tartama alatt a modell helyzetét, irányát és magasságát a talajon tartózkodó pilóta aerodinamikai úton, kormányfelületek segítségével szabályozza, melyeket rádió-távirányító berendezés segítségével mozgat.

Kategóriák:

F3A – Motoros műrepülő modellek
F3B – Termikvitorlázó modellek
F3C – Helikopterek
F3D – Pylon racing modellek
F3F – Lejtővitorlázó modellek
F3G – Motoros vitorlázók
F3H – Távolsági (cross country) vitorlázók
F3I – Repülőmodell vontatású (aero tow) vitorlázó modellek
F3J – Időtartam termikvitorlázó modellek.

1.3.4.

F4 osztály – Élethű (scale, makett) modellek

Az élethű modellnek ember szállítására alkalmas levegőnél nehezebb repülő szerkezet kicsinyített másának kell lenni.

Kategóriák:

F4A – Szabadonrepülő élethű modellek
F4B – Körrepülő élethű modellek
F4C – Rádióirányítású élethű modellek
F4D – Szabadonrepülő zárttéri élethű modellek, nyújtható motorral
F4E – Szabadonrepülő zárttéri élethű modellek, CO2 vagy elektromos motorral
F4F – Szabadonrepülő zárttéri élethű modellek, Peanut (földimogyoró) szabályzat.

1.3.5.

F5 osztály – Rádióirányítású elektromotoros repülés

Ez az osztály a következő kategóriákra van osztva:

Kategóriák:

F5A – Műrepülő modellek
F5B – Motoros vitorlázó modellek
F5C – Helikopter modellek
F5D – Pylon racing modellek
F5E – Napelemes modellek
F5F – 10 cellás motoros vitorlázók.

1.4.

Modell előírásokban és szabályokban használt kifejezések meghatározása

1.4.1.

Hordfelület (St)

A hordfelület magába foglalja a szárnyak együttes felületét és a vízszintes vagy ferde stabilizáló felületet vagy felületeket. A felületek számításánál az állásszög nélküli felületek vízszintes síkra vett derékszögű vetületét kell figyelembe venni.

Ha a szárny vagy a stabilizáló felületek a repülőmodell törzsébe vannak beépítve, akkor a felületekbe be kell számítani azt a területet is, amelyet a hordfelület normál kontúrjai behatárolnak, ha azokat a modell szimmetriasíkján való találkozásig meghosszabbítják.

1.4.2.

Súly

A minimális felületi terhelés és a minimális súly meghatározásánál a teljes, repülőkész modell üzemanyag nélküli súlyát kell figyelembe venni.

1.4.3.

Felületi terhelés

Ha előírás van a felületi terhelésre, az úgy adódik, hogy a grammokban mért súlyt osztani kell a dm2-ben meghatározott hordfelülettel (St).

1.4.4.

Nehezék

Ha az előírás szerinti súly eléréséhez, vagy a súlypont beállításához kiegészítő nehezékre van szükség, akkor ezt a modell belsejében kell elhelyezni, és ott tartósan rögzíteni. Behelyezés után a nehezéket hivatalos személynek kell megtekinteni és jóváhagyni. Ha mozgatható nehezéket használnak a modell súlypontjának beállításához, akkor a modellnek nélküle kell az előírt súlyt elérnie.

1.4.5.

Fesztáv

A fesztáv a szárnyat határoló két legtávolabbi pont távolsága.

1.4.6.

Nyújtható motor

Olyan motor, amelyből az energiát rugalmas szálak csavarása vagy nyújtása révén nyerik.

1.4.7.

Dugattyús motor

Olyan motor, amelyből az energiát valamely folyadék égése vagy tágulása révén nyerik, amely egy vagy több, váltakozó irányú vagy forgó mozgást végző dugattyúra hat.

1.4.8.

Izzófejes motor

Az izzófejes motornak folyamatosan izzó eleme van a gyújtás biztosítására.

1.4.9.

Kompresszió gyújtású motor

Olyan motor, amelyben az üzemanyag keverék kizárólag a kompresszió hatására gyullad meg. Az ilyen motor rendelkezhet egy olyan mechanikus szerkezettel, amellyel a motor működése közben a kompresszió szabályozható.

1.4.10.

Sugárhajtású motor

Olyan motor, amelynél az energiát szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű anyag elégetése, vagy egy folyadék tágulása révén nyerik, amely egy forgó vagy pulzáló alkatrészre hat. Ha a modell sugárhajtású motorral van felszerelve, az alábbi kiegészítő előírásnak is meg kell feleljen:

A pulzáló-sugárhajtású égéstér külső átmérője maximum 80 mm lehet.

1.4.11.

Kézi indítás

Kézből kell végrehajtani, a versenyző vagy segítője a talajon áll.

1.4.12.

Felszállás

A modellnek a talajról vagy a vízről kifogástalanul kell felemelkedni, a pilóta vagy a mechanikus bármilyen segítsége nélkül.

1.4.13.

Leszállás

A modellt leszálltnak tekintik, amikor először ér talajt vagy vizet, vagy előrehaladó mozgása végleg megszűnik.

1.4.14.

Vízi modell

A vízi modellnek vízről kell felszállni, de a repülés végén nem kötelező vízre leszállni. Felszállás előtt minden modellt egyperces úszópróbának kell alávetni, amely alatt a modellnek normál felszállási helyzetben a vízfelületen kell úszni, minden külső segítség nélkül.

1.4.15.

Helikopterek, szabadonrepülő

A helikopter levegőnél nehezebb repülőmodell, amelynél a teljes felhajtó- és vonóerő motorral hajtott rotorrendszer(ek)től származik, amely(ek) közelítőleg függőleges tengely körül forog(nak).

Rögzített vízszintes hordfelületek alkalmazása a rotor(ok) által súrolt felület 4 %-áig megengedett. Egy rögzített vagy irányítható vízszintes stabilizáló felület megengedett, a rotor(ok) által súrolt felület 2 %-áig. A talajra ható gépek (hovercraft), átforduló gépek (convertiplane), vagy olyan repülő szerkezetek, amelyek lefelé irányított légcsavarszél révén lebegnek, nem minősülnek helikopternek.

Jellemzők:

• Felület: Az emelő rotor(ok) által súrolt felület – az átfedéseket csak egyszer számolva – maximum 300 dm2 lehet, kivéve azokat a koaxiális helikoptereket, melyeknek rotorjai egy rotor sugárnál távolabb vannak, amely esetben mindkét rotor teljes súrolt felületét be kell számítani.
• Súly: üzemanyaggal együtt maximum 5 kg
• Dugattyús motor lökettérfogata: maximum 10 cm3
• Gumimotor: nincs korlátozás

Megjegyzés: Fémszárnyú rotor alkalmazása tilos !

1.4.16.

Lökettérfogat

• a) Dugattyús motor
  A lökettérfogat számítása:
  dugattyúfelület x löket = lökettérfogat
  A dugattyúfelület számítása a perselynek a felső holtpontban mért furatából történik.
  A térfogatszámítás eredményét két tizedesjegyre (0.01 cm3) lefelé kell kerekíteni.
• b) Forgódugattyús motor
  A lökettérfogat számítása:
  0,325 (C2 – D2) b
  A betűk jelentését lásd az ábrán.

Lökettérfogat számítása forgódugattyús motornál

2.1.

Világbajnokságok repülőmodellek számára

Az elismert repülőmodell világbajnokságok a következők (2001):

1. Szabadonrepülő osztály:

• a) F1A – Vitorlázók
• b) F1B – Modellek nyújtható motorral
• c) F1C – Dugattyús motoros modellek
• d) F1D – Zárttéri modellek
• e) F1E – Automatikus irányítású vitorlázók.

2. Körrepülő osztály:

• a) F2A – Sebességi modellek
• b) F2B – Műrepülő modellek
• c) F2C – Team racing (csapatverseny) modellek
• d) F2D – Combat (légiharc) modellek.

3. Rádióirányítású osztály:

• a) F3A – Rádióirányítású műrepülő modellek
• b) F3B – Rádióirányítású termikvitorlázó modellek
• c) F3C – Rádióirányítású helikopterek
• d) F3D – Rádióirányítású pylon racing modellek
• e) F5B – Rádióirányítású elektromotoros vitorlázó modellek
• f) F5D – Rádióirányítású elektromotoros pylon racing modellek
• g) F3J – Rádióirányítású időtartam termikvitorlázó modellek.

4. Élethű (scale) osztály:

• a) F4B – Körrepülő modellek
• b) F4C – Rádióirányítású modellek.

5. Szabadonrepülő ifjúsági kategóriák:

• a) F1A – Vitorlázók
• b) F1B – Modellek nyújtható motorral
• c) F1D – Zárttéri modellek
• d) F1E – Automatikus irányítású vitorlázók.
• e) F1J – Dugattyús motoros modellek

6. Körrepülő ifjúsági kategóriák:

• a) F2A – Sebességi modellek
• b) F2B – Műrepülő modellek
• c) F2C – Team racing (csapatverseny) modellek
• d) F2D – Combat (légiharc) modellek.

7. Rádióirányítású ifjúsági kategóriák:

• a) F3J – Rádióirányítású időtartam termikvitorlázó modellek.

2.2.

Nemzetközi versenyek rendezése

2.2.1.

2.2.2.

A rendezők kötelessége:

2.3.

A modelljellemzők ellenőrzése és a modellek száma

2.3.1.

• F4B, F4C kategóriákban csak egy (1)
• F2A, F2B, F3A, F3C, F5B, F3F, F3G kategóriákban csak kettő (2)
• F3D, F2C, F3B, F3J, F5D kategóriában csak három (3)
• F1A, F1B, F1C kategóriákban csak négy (4)
• F1E kategóriában csak öt (5)
• F1D, F2D kategóriákban nincs korlátozva
• (F2D-ben mérkőzésenként kettő)

2.3.2.

2.3.3.

2.3.4.

2.3.5.

2.3.6.

2.3.7.

2.3.8.

2.3.9.

Megjegyzés: A magyar versenyzők a "HUN – . . . ." jelzést kell alkalmazzák, ahol a pontok helyére a versenyző MMSZ tagnyilvántartási sorszáma kerül.)

Példa a modelljellemzőkre vonatkozó adatlap (Certificate) kitöltésére F2C modellre

 

 

SUI	NED
(Switzerland)	(The Netherlands)
PÉLDÁK NEMZETI AZONOSÍTÓ JELRE (lásd 4b szakasz 2. Függelék és 4c szakasz 2.3.9 pont) Ez a jel legalább egyszer meg kell jelenjen a modellen,  és legalább 25 mm magas kell legyen.

PÉLDA

Megjegyzés: Modellenként csak EGY cimke szükséges.
A modell sorszáma (jelzése) a modell minden szétszedhető részén meg kell jelenjen.

FAI MODELL CÍMKE

7.1.

Világrekordok

7.1.1.

7.1.2.

Egy világrekord tartozhat egy személyhez, vagy egy csoporthoz. Ha a rekord egynél több személyhez tartozik, a FAI ABC sorrendben listázza a személyeket, kivéve, ha a kérelmezők légisportokat irányító nemzeti szervezete másképp rendelkezik. Csoportos rekordkísérlet esetén a csoport legfeljebb három személyből állhat.

7.1.3.

Minden rekordosztályban a kérelmező(k) kell legyen(ek) a rekordkísérlet során használt modell építője (építői), kivéve ha a kategória versenyszabályai az adott kategóriát kivonják a B.3.1 pont hatálya alól. Ezt a kérelmező(k) aláírással kell megerősítse (megerősítsék) a "II. táblázat, Repülőmodell rekord elfogadási kérelem" című űrlapon.

7.1.4.

Két világrekord kategória van, úgymint:

1. Speciális rekord modellekkel a 7.2 pontban megadott előírások szerint végrehajtott rekordok (nyílt rekordok);
2. Szabályos versenyek keretében elért rekordok, ahol a modelleket és versenyeket a Sportkódex 4c szakaszának 1., 2., 3. és 4. része határozza meg (versenyrekordok).

Szabadonrepülő versenyeken időtartam rekordokat lehet felállítani az F1A, F1B, F1C, F1D, F1L, F1M és F1N kategóriákban.

Körrepülő versenyeken sebességi rekordot az F2A 1B alcsoportban csak világ- és kontinensbajnokságon lehet felállítani.

Az F2C, F3D és F5D kategóriákban világrekordot csak világ- és kontinensbajnokságon lehet felállítani.

7.2.

Általános előírások repülőmodellekre rekordkísérlethez

7.2.1.

Súly

A 7.1.4 pont 1) alpontjában említett rekordok esetében a modell teljes súlya repülőkész állapotban üzemanyaggal együtt, nem haladhatja meg az 5 kg-ot. Helikopter esetében a teljes súly repülőkész állapotban üzemanyaggal együtt, nem haladhatja meg az 6 kg-ot. A 7.1.4 pont 2) alpontja szerinti, szabályos versenyeken elért rekordok esetében a modellek meg kell feleljenek az adott kategória előírásainak.

Bármely rekordkísérleti repülésnél a modell levegőbe emelkedése után az újratankolás nem megengedett.

7.2.2.

Hajtóerő

A dugattyús motor(ok) összes lökettérfogata nem haladhatja meg a 10 cm3-t. Sugárhajtású motor(ok) használata nincs engedélyezve, kivéve körrepülő modelleknél (135. számú rekord).

Áramforrások elektromotorokhoz:

Négyféle lehetőség van áramforrásokra:

• F5 – "S": Csak újratölthető áramforrások (másodlagos elemek) megengedettek
• F5 – "P": Csak nem újratölthető áramforrások (elsődleges elemek) megengedettek
• F5 – "SOL": Csak napelemek megengedettek
• F5 – "COMB": Mindenféle áramforrás megengedett. Bármely kombináció kifejezetten megengedett.

Semmiféle kapcsolat nincs megengedve a rekord modell fedélzetén lévő áramforrás és a föld, vagy másik repülőgép vagy repülő tárgy között.

Modell rekordoknál a nyújtható motorok súlya nincs korlátozva.

7.2.3.

Hordfelület (St)

• a) Merevszárnyú repülőmodell

• a(1) Merevszárnyú modellre a maximális hordfelület 150 dm2.
• a(2) Lásd az 1.4.1 pontot.

• b) Forgószárnyú modell

Lásd az 5.4.1 pontot.

• c) A számítandó terület minden esetben a kérdéses felület vízszintes síkra vetített derékszögű vetülete, nulla állásszög mellett. Ha a szárnyak vagy a stabilizáló felületek a repülőmodell vagy a helikopter törzsébe be vannak építve, akkor a felületekbe bele kell számítani azt a területet is, amelyet a hordfelület normál kontúrjainak meghosszabbítása a törzs szimmetria vonaláig határol.

7.2.4.

Felületi terhelés

Szabadonrepülő modelleknél a hordfelületre (St) vonatkoztatott terhelésnek 12 és 50 g/dm2 között kell lenni. Rádióirányítású modelleknél a felületi terhelés nem haladhatja meg a 75 g/dm2-t. Körrepülő modelleknél a felületi terhelés nem haladhatja meg a 100 g/dm2-t. Rekord céljára használt zárttéri modellekre nincs felületi terhelés vagy fesztáv megkötés.

7.2.5.

Indítás

Rekordkísérletnél a modellek kézből vagy a talajról indulhatnak bármely kategóriában, kivéve a vízi modelleket, az indítónak a talajon kell tartózkodni. Légi vontatás nincs megengedve. Vízi modelleknek vízfelületről kell felszállni.

Szabadonrepülő kategóriában a vitorlázó modell maximum 100 m hosszúságú zsinórral indítható. Rádióirányítású vitorlázó modellek max. 300 m hosszú zsinórral indíthatók. Vitorlázó modellek zsinórral történő indításánál különböző segédberendezések használhatók, így csörlők, egyszerű csigák, csigasorok, vagy futás stb. segítségével indítható a modell. A megfigyelés és az időmérés megkönnyítésére a felhúzózsinórt fel kell szerelni egy minimum 2,5 dm2-es jelzőzászlóval. Bármely kiegészítő stabilizáló berendezés használata tilos.

A jelzőzászlót helyettesítheti ejtőernyő, feltéve, hogy nincs a modellhez hozzákapcsolva és a leoldás pillanatáig összehajtott, működésképtelen állapotban marad.

Az indító-berendezést a versenyzőnek kell működtetnie és a talajon kell tartózkodnia, kivéve a rádióirányítású vitorlázó modelleket, ahol egy segítő is kezelheti a berendezést.

Minden akció- és mozgásszabadság megengedett a startzsinór hosszának legjobb kihasználása érdekében.

Felszálló segédberendezések, mint pl. kocsi vagy futószerkezetek használhatók minden modellnél, kivéve a vízi modelleket. Kiegészítő erőforrás a segédberendezésen nincs engedélyezve. A segédberendezés levegőbe emelkedése, majd ezt követő leválasztása megengedett.

Vízi modelleknél a felszálló berendezésnek a repülés tartama alatt a modellhez rögzítve kell maradni.

7.2.6.

Leszállási pont

A leszállási pont az a pont, ahol a modell először érinti a talajt vagy a vízfelületet. Vízi modelleknek nem kell vízfelületre leszállniuk.

7.2.7.

Alkatrész leválás vagy elvesztés

A modell bármely részének szándékos vagy véletlen elvesztése – a felszálló segédberendezések kivételével – a repülés folyamán tilos.

7.2.8.

Helyettes pilóták

A 7.1.2 pontnak megfelelően, ha csoport végez rekordkísérletet, a csoport minden tagja működhet mint pilóta.

7.2.9.

Különbség egymás után következő rekordok között

Nincs előírva minimális érték arra, hogy a régi rekordot mennyivel kell meghaladni.

7.2.10.

Hivatalos közegek és megfigyelők

A rekordkísérlethez azon ország légisportokat irányító nemzeti szervezete jelöl ki hivatalos vezető személyt, ahol a kísérlet történik és legalább még két megfigyelőnek kell a kísérletet tanúsítania, akiket szintén ez a légisportokat irányító nemzeti szervezet hagy jóvá.

7.2.11.

Repítési hely

Motoros modellek (bármely erőforrás esetén) időtartam és zártkörű távolsági rekordjait lejtő emelés segítsége nélkül, sík terepen, vagy olyan terepen kell elérni, ahol a pálya 1 km-es körzetében a lejtés nem haladja meg 200 méterenként az 1 métert.

7.2.12.

Ismételt rekordjavítás egy és ugyanazon napon

Ha egy rekordot ugyanazon a napon, ugyanaz a személy és modell többször is megdönt, csak a legjobb eredmény nyújtható be hitelesítésre.

Megjegyzés: Ha egy másik személy és modell állít fel új rekordot a fent említett kísérletek között, akkor ez a kísérlet is benyújtható hitelesítésre.

7.2.13.

Biztonsági előírások

A B.15 pont szerinti valamennyi elővigyázatossági és biztonsági előírást alkalmazni kell a rekordkísérletekre.

7.3.

Időtartam rekordok különleges szabályai

7.3.1.

Az idő mérése

• 1. Minden motoros kategóriában a repülési idő abban a pillanatban kezdődik, amikor a modellt elengedik.
• 2. A talajról vagy vízfelületről induló modelleknek levegőbe kell emelkedniük olyan időtartamon belül, amely nem haladja meg a teljes repülési idő 2 %-át.
• 3. Minden vitorlázó kategóriában a repülési idő akkor kezdődik, amikor a modell elválik az indító szerkezettől, vagy amikor kézi indítással elengedik.
• 4. Dugattyús motoros vagy elektromotoros rádióirányítású modellek esetében a motornak forgatnia kell a légcsavart (teljesen nyitott állapotban, ha hátrahajló légcsavart alkalmaznak) a rekordként bejelentett időtartam legalább 98 %-ában.

7.3.2.

A repülés vége

A repülés befejeződik, ha a modell a talajt vagy a vízfelületet érinti, vagy akadályba ütközik, amely repülését végleg meggátolja, vagy véglegesen eltűnik bármely megfigyelő berendezésből, amelyet az időmérők a modell követésére használnak. Optikai, elektronikus vagy egyéb berendezések használhatók a modell repülésének megfigyelésére, ha azokat a légisportokat irányító nemzeti szervezet jóváhagyta.

Rádióirányítású modelleknél a leszállási pontnak 500 m-en belül kell lennie attól a ponttól, ahonnan a modellt a talajról a start alkalmával elengedték.

Abban az esetben, ha egyszerre bonyolítanak le időtartam és egyenes vonalú távolsági rekordot, a leszállásnak 500 m-en belül kell megtörténni attól a ponttól, amelyet a távolsági rekordkísérlethez leszállási pontként bejelentettek.

7.3.3.

Időmérés

Az időmérést két időmérőnek kell végezni.

A mért időeredményeket az időmérő lapra a helyszínen tintával kell rögzíteni és a hivatalos időmérőknek alá kell írni. Csak az ilyen módon rögzített időeredményeket ismerik el hivatalosan. A repülés időtartama alatt az időmérők minden rendelkezésre álló eszközzel követhetik a modellt.

Időíró barográfok használhatók a modellben, ha azt előzőleg a légisportokat irányító nemzeti szervezet jóváhagyta. Ilyen esetben a barográf által rögzített időeredményt veszik figyelembe.

Az indulási és leszállási pont közötti magasságvesztés repült percenként nem haladhatja meg a 2 métert.

7.3.4.

A mérés pontossága

Rekordok méréséhez csak jóminőségű elektronikus stopperórák (igazolt mérési pontossággal) alkalmazhatók. A kalibráláshoz elektromos szinkronóra használható.

A másodperc törtrészét nem veszik figyelembe a rekordrepülés időtartamának regisztrálásánál.

7.3.5.

Versenyrekordok szabadonrepülésben

Szabadonrepülő modellekkel olyan versenyeken lehet versenyrekordokat elérni, amelyek szerepelnek a FAI Sportnaptárában. Minden típusú nemzetközi verseny elfogadható: nyílt nemzetközi, korlátozott részvételű nemzetközi, kontinensbajnokság, világbajnokság.

Rekordként elfogadható időtartamok az alábbiak:

a) Az F1A, F1B és F1C kategóriában az összes hivatalos repítés során és a döntőben (fly-off) elért idők összege. Nem fogadhatók el azok a rekordok, amiket olyan versenyen repültek, ahol a hivatalos startok száma hétnél több, vagy bármely hivatalos startban a maximum nagyobb mint a 3.1.7, 3.2.7 és 3.3.7 pontokban megadottak, vagy a döntőben a maximális időtartam meghaladja a 3.1.8 b) és 3.1.9 d) pontokban megadottakat.

b) Az F1D zárttéri kategóriában versenyrekordként az alábbi időtartamok fogadhatók el:

• i) a leghosszabb idejű egyedi repítés;
• ii) a két legjobb repítés összege (amely az F1D helyezéseket meghatározza);
• iii) mind a hat versenystart összege.

Zárttéri versenyrekordoknál nincs teremméret szerinti osztályozás.

Szabadonrepülő versenyrekordok esetében a kérelmező légisportokat irányító nemzeti szervezete a felelős a hitelesítési kérelem benyújtásáért. A kérelemhez a versenyről származó igazoló adatokat kell csatolni. Az igazoló dokumentációnak tartalmaznia kell a versenyen készült startkartonok másolatát a repítések időmérőinek aláírásával. A verseny főrendezőjének igazolnia kell az adatok hitelességét, és azt, hogy a rekord elérése során használt modellt a Sportkódex előírásainak megfelelően ellenőrizték.

7.4.

Egyenesvonalú távolsági rekordok különleges szabályai

7.4.1.

• a) Távolság A-tól B-ig;
• b) Cél és vissza, azaz A-tól B-ig és vissza A-ig.

7.4.2.

A távolság mérése

Csak az indulási és leszállási pont közötti légvonalban mért távolság fogadható el, függetlenül a modell által ténylegesen megtett úttól.

Cél és vissza rekord esetében a rekordtávolság az indulási ponttól a fordulási pontig, plusz a fordulási ponttól a leszállási pontig terjedő távolság.

50 km távolságig olyan hivatalos térképen történjen a táv meghatározása, amelynek méretaránya legalább 1:100 000.

500 km távolságig olyan hivatalos térképen történjen a táv meghatározása, amelynek méretaránya legalább 1:200 000, Gauss-Krieger rendszerben.

500 km-nél nagyobb távolság esetében a tengerszintre vetített indulási és leszállási pontok függőlegeseinek főköréből számítással kell meghatározni a távolságot. Ezen számításoknál a földet olyan gömbnek kell elképzelni, melynek a FAI által elfogadott sugara R=6371,0 km. A felszállási pont, a fordulási pont és a leszállási pont helyzetének pontos meghatározására a GPS rendszer is használható.

A rekord iratokhoz csatolni kell a távolság részletes számítását, melyet egy elismert tudományos szerv ellenőrzött, továbbá az indulási és az érkezési hely földrajzi koordinátáit.

A mérési pontosság értékét az iratokban igazolni kell.

7.4.3.

Indulási pont

Motoros modelleknél az indulási pont az a hely, ahol a modellt elengedték. A talajról vagy vízfelületről felszálló modellek nekifutási távolsága nem haladhatja meg a teljes bejelentett rekordtávolság 2 %-át.

Vitorlázó modelleknél az indulási pont az a hely, ahol a modellező tartózkodik, amikor a modell a startberendezéstől elválik.

7.4.4.

Rádióirányítású modelleknél a pilótának a repítés előtt írásban kell megjelölni azt a helyet, ahol a modell le fog szállni. A modell tényleges leszállási pontja a megjelölt pont köré írt 500 m sugarú körön belül kell legyen.

7.4.5.

7.4.6.

Fordulási pont

A cél és vissza távolsági rekordok esetében a fordulási pontot ugyanolyan módon kell megadni, mint a leszállási pontot a 7.4.4 pontban, és a hivatalos megfigyelőknek igazolniuk kell, hogy a fordulási pontot megfelelően megkerülték.

7.5.

Egyenesvonalú sebességi rekordok különleges szabályai

7.5.1.

Bázis

A szabadonrepülő modell kategóriákban a sebesség meghatározásához használt bázis hossza rugalmas motoros modelleknél 50 m, dugattyús motoros modelleknél 100 m. Ezt a távolságot a modellnek 30 percen belül mindkét irányban végig kell repülnie.

Rádióirányítású modelleknél a bázis 200 méter, és ezt a távolságot mindkét irányban, közbenső leszállás nélkül kell a modellnek megtenni.

A modell repülési magasságának 35 m alatt és 5 m felett kell lenni a 100 m-es bázisba történő belépéskor és a 200 m-es pályán végig. Ezeket a magasságokat attól a ponttól mérik, ahol a pilóta áll.

A rekord irataihoz csatolni kell egy bizonylatot a pálya méréséről, és egy igazolást a magasság és a sebesség meghatározására alkalmazott módszerekről.

Rádióirányítású sebességi rekordkísérleteknél a modellt el kell látni egy fojtószeleppel vagy más szerkezettel a motor rádióval való leállításához.

7.5.2.

Időmérés

Sebességi rekord időméréséhez a légisportokat irányító nemzeti szervezet által jóváhagyott időmérő eszközöket kell használni.

Az időt a modellnek a bázisba való belépésétől a bázis elhagyásáig kell mérni.

Az időmérést két időmérőnek kell végezni legalább 1/100 másodperc beosztású berendezéssel. A két időmérő által mért idők különbsége nem haladhatja meg az 1/50 mp-et. Automatikus időmérő eszközök használata megengedett, ha azokat a rekord iratokban megfelelően dokumentálják, és a kérelmező légisportokat irányító nemzeti szervezete jóváhagyta.

300 km/óra felett az időmérő eszköz kézi működtetése nem megengedett. Csak automatikus időmérés alkalmazható, amely kiküszöböli az emberi hibatényezőt, és amelynek igazolt pontossága 1/100 mp-en belül van.

A mérőbázis felett elért két sebesség középértéke adja a rekord sebességet.

7.6.

Zártpályás sebességi rekordok különleges szabályai

7.6.1.

Bázis

A pálya négyzet alakú, amit egymástól 200 m-re lévő négy, feltűnően megfestett oszlop (pylon) jelöl ki, oldalai 90°-ot zárnak be egymással. A területnek síknak, vagy minimális lejtésűnek kell lenni, amely a pálya 1 km-es körzetében nem haladhatja meg 200 m-en az 1 métert. Minden oszlopot meg kell számozni, folyamatosan egytől négyig. Az 1. és a 2. oszlop közötti vonalat bázisvonalnak használva, a két oszlop között félúton (azaz mindkettőtől 100 m-re) kell elhelyezni az 5. oszlopot (vagy egy huzalos megfigyelő berendezést). A bázisvonalra 90 fokos irányban, attól 20 m távolságban kell a 6. oszlopot elhelyezni. Az 5. és 6. oszlop között elhelyezett 10 mm széles elütő színű fényvisszaverő szalag képezi a start/cél vonalat.

Megjegyzés: A pontos sebességméréshez alapvetően fontos, hogy minden oszlop pontosan függőleges legyen, a magasságtól függően változó pályahossz elkerülésére.

Az RC vitorlázó modelleknek le kell válni a startberendezésről (előírások a 7.2.5-ben) mielőtt keresztezik a start/cél vonalat. Azokat a modelleket, amelyek leszállnak a pálya négy oldalának teljesítése előtt, vagy berepülnek a tiltott légtérbe (kivéve, ha ez az időmérés befejezése után történik), kizárják és a repítés érvénytelen. Nincs magassági előírás vagy tilalom termikben végzett körözésre a pályán kívül.

7.6.2.

Időmérés

A sebességi rekord időméréséhez a légisportokat irányító nemzeti szervezet által jóváhagyott időmérő eszközöket kell használni.

Az időmérés akkor kezdődik, amikor a modell keresztezi a start/cél vonalat, és befejeződik, amikor a modell a pálya teljesítése után közbenső leszállás nélkül újra keresztezi a start/cél vonalat, a modell elengedésétől számított 30 percen belül.

Az időmérést két időmérőnek kell végezni legalább 1/100 mp beosztású berendezéssel. A két időmérő által mért idők különbsége nem haladhatja meg az 1/50 mp-et.

Négy bírót kell elhelyezni közvetlenül minden oszlop alatt, akik egy piros zászlóval jeleznek, ha a modell belép az oszlopok által határolt területre.

A pilóta, a segítője, az időmérők és az időmérő berendezés a rekordkísérlet alatt az 5. oszlopnál a pályán belül kell elhelyezkedjenek, és végig ott kell maradjanak. Minden oszlopbíró, szintén a pályán belül elhelyezkedve, fényjelzést ad, amikor a modell orra áthalad a megfigyelő berendezésen.

Minden pilóta egy (1) segítőt vehet igénybe, aki eldobhatja a modellt, vagy elengedheti a felszálláshoz, és a rekordkísérlet alatt informálhatja a pilótát modelljének helyzetéről.

7.6.3.

Pylon racing rekord állítható fel 10 körös pályán, feltéve, hogy azt világbajnokságon vagy kontinensbajnokságon érték el normál versenykörülmények között. A rekord számértéke az az idő, amit az előírt pálya teljesítése során mértek.

7.7.

Körrepülő sebességi rekordok különleges szabályai

7.7.1.

Bázis

A sebesség meghatározása legalább 1 km-es távon történik. A repülési kör minimális sugara:

Megjegyzés: Hosszabb huzalok alkalmazhatók, ha az 1 km-es távolság lerepüléséhez egész számú kör szükséges.

7.7.2.

Vezetőhuzal(ok)

Rekordkísérleteknél a vezetőhuzal(ok) átmérőjére és konstrukciójára nincs megkötés.

7.7.3.

Üzemanyag

Az üzemanyag összetételére nincs előírás.

7.7.4.

Időmérés

Az időmérést két időmérőnek kell végezni olyan stopperórákkal vagy más időmérő készülékekkel, amelyeknek legalább 1/10 mp-es beosztásuk van.

A két rögzített idő közötti különbség nem lehet nagyobb 2/10 mp-nél.

Az időmérés hivatalosan akkor kezdődik, amikor a pilóta a vezetőoszlop villájába helyezte a fogantyút és a modell két teljes kör megtétele után ismét áthalad a magassági jelzésen a körpálya időmérőkkel szemben lévő oldalán.

A fogantyúnak és az oszlopnak meg kell egyezni a körrepülő versenyekre előírtakkal, kivéve egyszálas vezetés esetében, amikor a versenyző bármely olyan fogantyút használhat, amelyen egy bekötési pont és a kétszálas fogantyúkhoz hasonlóan egy vízszintes rúd van, és amelynél a hajlékony huzalbekötés és a vízszintes keresztrúdnak a villával való érintkezési pontja közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet.

Az egyszálas irányító berendezés fogantyúja előtt a huzalon semmiféle merev erősítés nem lehet, és bármely csavaró, fogaskerekes vagy más irányító mechanizmusnak a villa mögött kell elhelyezkedni.

A repítés teljes mért szakasza alatt a keresztrúdnak a forgó villában kell maradni, vagy a vezetőhuzalokat egy központi csaphoz kell rögzíteni.

A rekordkísérlet alatt a sebességnövelés érdekében végzett bármely fizikai erőkifejtés tilos és ilyen esetben a rekordkísérlet eredményét azonnal törlik.

7.7.5.

A repülés magassága

A normál repülési magasságnak 1 és 3 m között kell lenni.

7.7.6.

A mérés pontossága

A mért sebességet egész km/órára lefelé kell kerekíteni.

7.7.7.

Team racing sebességi rekordok állíthatók fel 10 km-es bázison (100 kör, normál verseny vagy elődöntő) vagy 20 km-es bázison (200 kör, döntő), feltéve, hogy a rekord eredményt normál versenykörülmények között világbajnokságon vagy kontinensbajnokságon érték el. A rekord számértéke az az idő, amit az adott bázis teljesítésekor mértek.

7.8.

Magassági rekordok különleges szabályai
(magasság az indulási pont felett)

7.8.1.

A mérés kivitelezése

Az indulási pont feletti magasság megállapításához szükséges:

• – vagy egy különleges, repülőmodell részére készült kisméretű barográf, amelyet a modell visz magával, és amit előzőleg jóvá kell hagyatni a légisportokat irányító nemzeti szervezettel;
• – vagy megfelelően képzett megfigyelőket kell biztosítani, akik teodolitokat vagy távmérő műszereket használnak, amelyeket előzőleg a légisportokat irányító nemzeti szervezet jóváhagyott;
• – vagy egy barográf, amelyet egy repülőgép szállít követve a modellt, de a repülőgép soha nem emelkedhet a modell maximális magassága fölé. A repülőgépen egy hivatalos megfigyelőnek kell tartózkodni a repülés alatt, és a barográf felvételt a hivatalos megfigyelő és a repülőgép pilótája alá kell írja.

Ha teodolitokat vagy távmérőket használnak, akkor a légisportokat irányító nemzeti szervezetnek adnia kell:

• Egy leírást a műszerekről és azok használati módjáról, egy aláírt igazolást az elért mérési pontosságról, és egy jelentést a műszerek ellenőrzéséről és annak módjáról.
• Barográf használata esetén az ellenőrző kalibrálást egy hiteles nyomásmérővel kell elvégezni, és a magasság kiszámításához a Nemzetközi Polgári Repülő Szervezet nyomás–magasság táblázatai használhatók.

7.8.2.

Leszállási pont

Rádióirányítású kategóriáknál a leszállási pontnak az indulási pont köré rajzolható 500 m sugarú körön belül kell lenni a 7.3.2 pontnak megfelelően. Egyidőben végrehajtott távolsági és magassági rekordkísérlet esetében a leszállást a 7.4.4 pontban leírtak szerint kell végrehajtani.

7.9.

Zártpályás távolsági rekordok különleges szabályai

7.9.1.

7.9.2.

7.10.

A rekordkísérlet iratai

A hitelesítési eljárás célja és követelménye, hogy amennyire csak lehetséges bizonyítsa, hogy az adott modell valóban elérte a kérelem szerinti repülési teljesítményt, és azt, hogy a repítés a Sportkódex előírásai és megkötései szerint bonyolódott le. A számos tényezőből következően kívánatos, hogy a repítésről elegendő adat álljon rendelkezésre a rekordkísérlet hitelesítéséhez. Szokatlan körülmények esetén a fentiek biztosítására a FAI további kiegészítő bizonyító adatokat kérhet.

7.10.1.

1. A kitöltött II. táblázat szerinti hivatalos űrlapot.
2. A modell háromnézeti rajzát, amely az összes alapvető adatot és a méretarányt tartalmazza. A rajzon a légisportokat irányító nemzeti szervezet igazoló aláírásának is rajta kell lenni.
3. A modell fényképét. A légisportokat irányító nemzeti szervezet igazoló aláírása is szükséges.
4. Nyilatkozatot a 7.11 pontban alább felsorolt igazoló adatokról.
5. A megfelelően kitöltött, III. táblázat szerinti rekord dokumentáció ellenőrző listát.

7.10.2.

7.11.

Igazoló adatok

Ha számszerű előírások vannak megállapítva egyes kategóriák számára, mint pl. a 7.3.2 pontban a leszállás helye, a motor üzemelésének időtartama, vagy a 7.4.3 pontban a felszállási nekifutás hossza, ezeknek a különleges mennyiségeknek a mérését is bizonyítani kell az igazoló adatok között.

Ha barográfokat, különleges elektronikus szerkezeteket, időmérő berendezéseket stb. alkalmaznak, akkor a berendezés megállapított pontosságát és az adat érvényességét is igazolni kell.

Igazolást kell készíteni arról, hogy az adott kategória összes követelményeit kielégítették.

A felszállási és leszállási pont földrajzi szélességi és hosszúsági koordinátáit, valamint a matematikai számítást is meg kell adni a főkör alapján megadott távolsági rekordok esetében.

A hivatalos személyekről és megfigyelőkről névsort kell készíteni. Ezt az igazoló lapot az irányító hivatalos személynek alá kell írnia.

Történeti okokból szükséges a repítés rövid leírása. A témához tartozó jellemző adatokat, mint pl. az időjárási körülmények, különleges szerelvények a modellen vagy a talajon, és a repítés folyamán előfordult bármely szokatlan körülményt bele kell venni a leírásba. Ez a dokumentum hivatalosan nincs előírva, de kívánatos, hogy a hivatalos szervek egy külön lapon beterjesszék a jövőbeni hivatkozás céljára.

a) Időmérés a 7.3.3 (időtartam), 7.5.2 és 7.6.2 (sebesség) esetén:

Röviden le kell írni a következőket:

Órák száma
Időmérők elhelyezkedése
A használt elektronikus eszköz

b) Bázis a 7.4.1 (távolság), 7.5.1 (sebesség), 7.6.1 és 7.9.1 (zárt pálya) esetén:

Röviden le kell írni a következőket:

Mérőberendezés
A bázishatárok jelölésének módja
Megfigyelők száma a bázishatárokon
Jelzés módja a bázistól a pilótához

Mellékelni kell egy vázlatot a pályáról, bejelölve a bázist, fordulási pontokat, jelzőrudakat, a bázishatár jelzések magasságát, a bíróknak a pályához viszonyított helyzetét.

A 7.4.1, 7.8.1 és 7.11 pontokban előírt valamennyi követelményt szintén meg kell figyelni és azokat az iratokban fel kell tüntetni.

Modelltípus

Kategória

Meghajtás módja

Időtartam

Távolság egyenes vonalban

Magasságnyerés

Sebesség

F1 – S z a b a d o n r e p ü l ő m o d e l l e k

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112 (Időtartam versenyen)

113 (Időtartam versenyen)

114 (Időtartam versenyen)

Időtartam

I. terem kat. < 8 m

II. terem kat. 8 - 15 m

III. terem k. 15 - 30 m

IV. terem k. > 30 m

115(a)

115(b)

115(c)

115(c)

116(a)

116(b)

116(c)

116(c)

117(a)

117(b)

117(c)

117(c)

118(a)

118(b)

118(c)

118(c)

Időtartam

1 start

2 start

6 start

119

120

121

122

123

124

F2 – K ö r r e p ü l ő m o d e l l e k

Sebesség

Lökettérfogat ... cm3

0 - 1

1,01 - 2,5

2,51 - 5

5,01 - 10

130

131

132

133

134

135

57 (*) 100 kör

58 (*) 200 kör

Modelltípus

Kategória

Meghajtás módja

Időtartam

Távolság egyenes vonalban

Magasságnyerés

Távolság oda
vissza

Sebesség

Távolság zárt pályán

Sebesség zárt pályán

F3 – R á d i ó i r á n y í t á s ú m o d e l l e k

141

142

143

144

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

156

157

158

159

160

161

162

163

164

165

166

167

168

83
10 kör

F5 – R á d i ó i r á n y í t á s ú m o d e l l e k

S

171

172

173

174

175

176

177

P

178

179

180

181

182

183

184

SOL

185

186

187

188

189

190

191

COMB

192

193

194

195

196

197

198

199

200

201

202

203

204

205

90
10 kör

Szám

Jel

Á l t a l á n o s   k ö v e t e l m é n y e k

0

1

2

3

4

5

6

7

7a

I d ő t a r t a m   r e k o r d o k

8

9

10

11

12

13

Szám

Jel

M a g a s s á g i   r e k o r d o k

14

14 a

15

16

17

18

S e b e s s é g i   r e k o r d o k

19

20

21

S e b e s s é g i   rekordok    k ö r p á l y á n   (körrepülő)

22

23

T á v o l s á g i   rekordok    e g y e n e s   pályán

24

50 km távolságig legalább 1:100000 léptékben,
50-500 km távolságig legalább 1:200000 léptékben, Gauss-Krieger rendszerben

25

26

27

Szám

Jel

T á v o l s á g i   rekordok    z á r t   pályán

28

29

S e b e s s é g i   rekordok    z á r t   pályán

30

31

32