F1K (CO₂) Országos Bajnokság és Csepel-kupa modellverseny

Kunszentmiklós, 2001.09. 08.

E verseny időpontjára az időjárás kedvezőtlenül alakult, a nyári kánikula után beköszöntött az ősz és az előrejelzés változékony, esős-szeles időt ígért. Ennek ellenére a Kunszentmiklós határában lévő gyülekező helyen, a csatornahídnál szép számú versenyző és kísérő jelent meg, köztük volt 16 felnőtt és 10 ifjúsági versenyző. “Lógott ugyan az eső lába” de a rendezőség a verseny megtartása mellett döntött és gépkocsi oszlopban megindult az erősen göröngyös-buckás földúton a csatornapart mellett kb. 4 km-re lévő második vashídig. A starthelyet innen kb. 200 méterre állították fel úgy, hogy a szélirányban még további 5 km-es sík és fűvel gyengén benőtt terület állt rendelkezésre. Ez az intézkedés nagyon jól bevált, bár kezdetben “csak” 3 -4 m-es szél volt, de az rövidesen 10 m/s fölé erősödött - és ennek ellenére egyetlen modell sem veszett el. Ha egy gép kedvezőtlen esetben akár 5 percig maradt volna a levegőben, akkor a percenkénti 600 méteres elsodródás esetén is a modell kb. 3 km-re száll le, tehát még a sík, füves területen marad és különösebb nehézség nélkül megkereshető.

Ilyenkor már csak a távolság jelent gondot, mert az oda-vissza kb. 6 km-es út lefutása vagy gyaloglása nehezen fér bele az adott 45 perces startolási időbe.

Minderre való tekintettel a rendezőség az első, eredetileg 3 perces max. repülési időt 2,5 percre, azaz 150 mp-re csökkentette, majd a szél további erősödésekor a 4-ik és 5-ik start repülési idejét 90 mp-re. Így az eredeti 180+4x120” helyett 150+2x120+2x90=570 mp-re csökkent.

Nyugodt időben ez a feltétel könnyen lett volna teljesíthető, jelen esetben azonban két komoly nehézség merült fel. Először az a tény, hogy szeles időben a talaj menti levegőréteg erősen örvényes, “dobálós”, ami zavarja a modell biztos repülését, sőt szerencsétlen esetben földre kényszeríti. Ilyen körülmények között a modell repüléséhez nagyobb motorteljesítmény kell, mert az a fontos hogy az indítás után a modell minél gyorsabban áthaladva a talaj-közeli örvényes zónán legalább 20 -30 m-es magasságot érjen el.

A második problémát a levegő váratlan lehűlése okozza. Az utolsó versenyen, a Mátra kupán 30 -35 fokos volt a hőmérséklet és a motorok ehhez voltak beállítva, most pedig ezzel szemben mindössze 12 15 fokos volt a levegő hőmérséklete és ez csökkent motorteljesítményt okozott, mert a CO₂-es motor teljesítménye erősen függ a tartályban lévő széndioxid nyomásától.

Amíg 30 foknál a nyomás 70 bar, addig ez 15 foknál már 50 bar-ra csökken, és a fordulatszám a teljesítménnyel együtt jelentősen esik. Ilyenkor a fordulatszámot több “gáz” adagolásával kell növelni, de ehhez változtatni kell a motor beállítását, a henger becsavarását, és ez a verseny izgalmában nem egyszerű feladat.

Így fordulhatott elő hogy a különben könnyen teljesíthető első max. 150”-es időt csak 12 modell tudta kirepülni. Ezután már sikerült a motor átállítását megoldani, és a további startokban már több maximális repülési időt lehetett elérni. A 2. fordulóban 15, a harmadikban 16, a negyedikben 15, az utolsóban már 20-an tudták teljesíteni.

Végül a teljes 570 mp-et 4 felnőtt és 1 ifjúsági versenyző teljesítette, ez utóbbi kategóriájának bajnoka lett, amíg a senioroknak további döntő repítéseket kellett végezni.

Ezúttal az új szabályzatnak megfelelően már nem volt motor-előjáratás, hanem kötelező volt az 1 cm³-es tartály használata. A max rep. idő maradt 90 mp. A 10 m/s fölé erősödött szélben és enyhén szitáló esőben az első döntőben a maximumot csak Jász József és dr. Németh László érték el, nekik tovább kellett repíteni. Ebben a startban Jász József gépét az indítás pillanatában erős széllökés érte, a szárny középen kettétört, a törzs a földbe fúródott. Ezzel a motor is sérült, és a versenyző kénytelen volt tartalék szerelvényekkel újra indítani. Ilyen állapotban a modell már nem tudott teljes értékű repítést végezni és 56 mp. után ért földet.

Dr. Németh gépe némi bizonytalan talaj-közeli “vergődés” után megnyugodva, szépen emelkedve biztosan repülte a 90 mp-et, amellyel országos bajnok lett, megelőzve valamennyi élversenyzőt. Ha a versenyszabályzat olyan hogy egy elsőgépes modellező is győzhet, akkor az ilyen előírás alkalmas a kategória megkedveltetésére. Ettől lehet remélni hogy az ilyen szabályzat nem kedvetleníti el a gyengébb lehetőségekkel rendelkező modellezőket sem. Hasonló eset elég régen, - 1942-ben - fordult elő, amikor Mező György - a későbbi neves vitorlázó repülő legelső modelljével országos bajnok lett a Rákosmezőn.

A mostani, kedvezőtlen időben elért jó átlageredmények is igazolják hogy a hazai, megreformált CO₂ szabályzat jó irányba terelte a kategóriát, ezt igazolja még az enyhén növekedő résztvevői létszám is és így remélni lehet az évek nóta zajló, időnként kulturálatlanul goromba hangú szabály-vita lezárását.

A felnőtt csapatversenyt a Bp. MSE 3 fős gárdája nyerte, a 2. és 3. helyet a Zalaegerszeg csapatai szerezték meg. Az utánpótlást a lelkes zalaegerszegi fiatalok jelentették 10 fővel, így nem csak az egyéni bajnokságot, de mindhárom csapatdíjat is megszerezték.

Eredmények:

Csapatverseny

Junior kategória:

Csapatverseny: